Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Balogh Jenő: Megemlékezés Kovács Pálról
hazafias és művészi törekvéseket; műveiben megcsendült a népi elem hangban és tárgyakban « és egyúttal ez az irodalom az egész vonalon szolgálta a nemzeti haladás ügyét. Különösen sok tennivaló volt a rövidebb lélekzetű elbeszélések terén. A 18. század második felében és a mult század elején élt magyar írók közül a népiesek sem írtak elbeszéléseket. Kármán József értékes munkája (Fanni hagyományai) nem népies; Csokonai nem írt szépprózai dolgozatokat és Kisfaludy Sándor levélregénye nem jelent meg nyomtatásban; Jósika és Jókai pedig nem léptek még fel. A magyar nők inkább német vagy francia könyveket olvastak, vagy kénytelenek voltak néhány érzelgős, dagályos irályú, németből fordított, úgynevezett » román «-nal megelégedni, amelyek közül kettőt Petőfi még egy évtized múlva is gúnnyal említ. 14 ) Dr. Kovács Pál közéleti pályáján többször bebizonyította, hogy helyes itélőtehetségű, okos ember. Nem Pesten telepedett le, ahol a nagyobb irodalmi központban nem annyira tudott volna érvényesülni. Bár tetteiben és elhatározásában mindig komoly volt, tehát gondolkodásában nemcsak a víg elem és a humor nyertek tért, sohasem tett kísérletet eposz, tragédia stb. írására, melyekre bizonyára nem érzett hivatottságot, hanem írói pályáján azt a kettős munkakört választotta, amelyre valóban tehetsége volt: a víg elbeszélést és a komikai életképet. E két műfajban előtte és vele együtt Kisfaludy Károly és Fáy András szereztek érdemeket. Az irodalomtörténet, amely sokszor osztályoz, besorolta őt Kisfaludy követői közé és pedig legkitűnőbb követője gyanánt említi, de én azt vitatom, hogy sokban eredeti egyéniség és ami nagy kedveltségét megmagyarázza, de a nagy Kisfaludy,, érdemeit nem érinti — még magyarosabban és vonzóbban ír,, mint mestere. Erre az irodalmi munkakörre rendelte Kovács Pált írói egyénisége 15 ) és azoknak a magyar társasági és művelődési viszonyoknak az ismerete, amelyek felhasználásával elbeszéléseinek tárgyait kiválasztotta. Beszélyeiből kiárad az egészséges jókedv, a mosolyra indító humor, amely nem keresi, ha14 ) „Kedves vendégek" cimü versében : „Könyvtára van szobája . . . ablakán! A könyvtár dísze : Szigvárt, Kártigám." Ez a kettő németből fordított gyarló „román" volt. 15 ) írói pályáját legmelegebben értékelte : Beöthy Zsolt, a KisfaludyTársaságban tartott emlékbeszédében (Evlapok XXI. 1887. 366—378. lap és Romemlékek II. 40. és következő lap); továbbá Vadnai Károly akadémiai emlékbeszédében (IV. 8. füzet). V. ö. még Szinnyei Ferenc : Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig többhelyt, főleg I. 53—57. II. 126—127. lap; Badics Ferenc: Képes Irodalomtörténet II. 81—82. lap; Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet 1928. 123. lap és Farkas Gyula: A magyar romantika. (Budapest, 1930.) 96-97. 1.
