Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Dräxler Aladár: Bibliai hagyományok Az ember tragédiájában
Bibliai hagyományok Az ember tragédiájában. Madách halhatatlan művéről ma is és mégi sokáig sok vita folyik. Ma is igaz Alexander véleménye, hogiy »csak erős szellemi munkával tehetjük a mű értelmiét sajatunkka« és igaz Voinoviché is: »lassan forrja ki mágiát a mű megértése«. A problémák több kérdés körül jégecesedtelk;. Én ezek közül a bibliai hagyományok szerepével kívánok foglalkozni, midőn kutatom, hogy Madách egy vagy két hagyományra építette-e műve alapját és mii vezette a hagyományok alkal m ázásánál. Vájjon megokolt-e ma is e kérdés felvetése? Úgy nézem 1 , hogy az erre vonatkozó sok érdekes tanulmány után sincs a kérdés megtoldva. A kutatók egyrészének az a véleménye, hogy Madách a bűnbeesés bibliai történetéhez kapcsolta témáját. Néhányan ugyan rámutatnak, hogy a mű elején Jób történetére is támaszkodott : ígyj írja Szász Károly is: »az első szín a bibliaji Genesis és a Jób-féle eszmék reprodukjcioja«, Alexander is: »Madach a Job-jelenetet 1 összekapcsolta a világalkotás bib'iai előadásával« és Wallis szerint is: »a Jób könyve adta az I. szín inspirációjáU. De csak alig egykét tudós — leghatározottabban Voinovkh Géza — mondta ki, hogy »az utolsó színben is szerepet visz a Jób történet«. Azonban, — szemben a bűnbeesés hagyományával, — a Jób történetének valamennyien csak mellékes szerepet tulajdonítanak! Pedig a Jób-történet mindjárt a mű elejéből is erősebben csendül ki. Az Ür akként áll ott szóba Luciferrel (76—78 sor), mint a Jóbhagyományban Isten az ördöggel (Jób r könyve I. r. 6—12 vers). S Lucifer kritikája ugyanazon a helyen (79—102 sor) majdnem egyezik az ördögi szavainak értelmével; végül Madách Ura hasonlókép adja át Lucifernek megWisértésre az embert — a két fa jelképében 1 ) (145—48 sor) — miként Isten tette a Jób-hagyományban. (L. u. o.) Az első színben tehát — alig kis átalakítással — a Jób-történet viszi a vezető szerepet. Madách e hagyomány szellemével egyezően tárja elénk a megkísértés eszméjét^ amii nála is az Ördögi ked*) Alexander szerint ez fontos módosítás (23.). Voinovich szerint Madách gondolata ez. Valóban a biblia egy fához köti, a bűnösség és a halhatatlanság fája csak^késöbb (Mózes I. könyv, 3. rész, 22—24. p.) kerül a hagyományba. Mivel Madách Ádámja halandónak volt teremtve, megokolt a két fa átadása. A két fa körüli vitának a mű egésze szempontjából azonban érteke nincs, csak mint eltérő dologra mutattam rá.
