Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Somogyi Antal: A győri apátúr ház freskóinak tárgyköre

Amíg így az oldalfalak freskói a kereszténységnek! s ezen belül a bencés rendnek a magyar nemzet üdvözítése érdekében ki­fejtett munkájára emlékeztetnek, a mennyezet másilkf két freskója az embernek az üdvösség rendjébe való belekapcsolódását mutatja, A középső ovális alakú aránylag nagy freskíó azt szimbolizálja, mi­ként jut el az ember az Istennel való termeszetfölöftti életközös­ségbe. Ez a megszentelődés a három isteni erény., a hit, remény és szeretet révén történik, amelyeket, m|int az örök élet csiráját, azt elevenítő Szentlélek olt a lélekbe. Ezt a gondolatot fejezi ki a hitet reményt és szeretetet jelképező alakok fölött lebegő galamb, a Szent­lélek jelképe. A festmény főtengelyében felhőn trónoló alaít baljá­ban kehellyel és a fölött ostyává}"!, jobbjában a kereszttel az egy­házat ábrázolja s egyúttal a hit szimbóluma. Jelentését elmélyíti a felhő alatt álló páncélos ifjú, aki jobbjával! egy oszlopra támasz­kodik, baljában egy oszlopfőt tart s arra utal, hogy az egy­ház az igazság oszlopa és erőssége. Jobbra ós balra a remény és a szeretet szimbolikus alakjai, az élőbbji a horgonnyal, az utóbbi két kis gyermekikéi, akiket oltalmazó szeretettel karol magához. A harmadik freskó jelentése nem egészen világos, vagy leg­alább is egyes részletek elmosódott volta miatt nehezen olvashaitó le. Közepén felhőn trónoló páncélos és sisakos alakot látunk, afkfi kiterjesztett szárnyú galambbal ékesített pajzsot tart balján, jobb-, jávai pedig elutasító mozdulattal mutat egy bekötött szemű nő­alakra, aki erőtlenül hanyatlik a sziklához láncolt ördög alakjára. A kép másik oldalán, a főalak mögött biborosi és püspöki hivatalt jelző kalap és kettős kereszt. A festmény értelme szerintem a fejő­vetkező : a hittanítás, amelyet az igazságért vívott harcában a Szent­lélek óv a tévedéstől, diadalmaskodik az elvakult hitetlenség fölöjtít, amely romlásba dönti az embert. Ezt a magyarázatot erősen való­színűvé teszik egyrészt az egyház tanítóhivatalát ellátó hierarchia említett jelvényei, másrészt az a könyv, amelyief a páncélos ifjú és a bekötött szemű nőalak között lebegő angyal tart s amely fölött kis győzelmi zászló lobog. Az eddig ismertetett freskók témái nagy, világot ájtfogó je­lentőségű eszmék és kimagasló történebi események. A többi sk!, mint már jeleztem, a szerzetesi életet formáló erényeknek vannak szen­telve. Valamikor az erkély lehetett a tálaló, legalább is erre utal a mennyezetén látható freskó, amely az igazságosság és mértékletes­ség szimbolikus alakjait ábrázolja. Az előbbi egyik kézében mérle­get, a másikban kardot tart, az utóbbi kancsóból csészébe italt önt. A freskó jelentése itt az, hogy egy rendben egyrészt a tagok ellájtá­sának szigorú igazság szerint és részrehajlás nélkül kell történnie, másrészt a tagokinak sohasem 1 szabad megfeledkezniölkl a mértékle­tességről. Az igazságosság alakja csak a mérlegről ég kardról is­merhető fel, mig a mértékletesség alakjának a jellemzése is kfitünő. Egész tartásán, tekintetén és mozdulatán meglátszik az az iglazi előkelőség és finomság, amire csak a mértékletesség é? önfegyel­mezés nevelheti az embert.

Next

/
Thumbnails
Contents