Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Somogyi Antal: A győri apátúr ház freskóinak tárgyköre

nak nyomán Stengl Mariannái) állítják, s ezen nem létező hasomló­ság alapján nem kell, sőt nem is szabad feltennünk, hogy a »17. század végén keszülhettek«, 2 ) hanem stílusuknál fogiva is pompásan beleillenek abba az időbe, amikor Sajghó Benedek főapái megren­delésére St. Shaller az ebéd ÖL kifestette. 3 ) Ez pedig 1735-ban tör­tént.*) Egyébként a dolog természete is valószínűvé teszi azt, amit a stukkók stílusa bizonyít, hogy t. i. festményekItérqtéül szolgáló, stukkódisz és freskók egiyi időben készülték. Nehéz ugyanis elgon­dolni, hogy a főapátok több mint 30 éven "át elnézték volna, hogy üres képkeretek ásítsanak le az egyébként előkíelő diszű ebédlő falairól ! Rátérve már most magukra a falfestményekre, feltűnő az az eszmegazdagság, amellyel témakörükben találkozunk'. "Kezdetben ez a gazdagsági szinte a zsúfoltság benyomását kelti, azonban mihelyjt ráeszmélünk a gondolatok összefüggésének nyitjára, szinte magiunk előtt látjuk azt a szerető gondot, amellyel egy gondolatokban gaz­dag főapát a festő ecsetjének a témát megadta. Azokat az eszmé­ket és ^gondolatokat, melyek a freskókon kifejezésre jutnak, három csoportba foglalhatjuk, amely csoportok azonban a legbensőbb kapcsolatban vannak egymással. Az uralkodó és az összes részle'­témákat átfogó gondolat Istennek világüdvözítő terve, amelynek megvalósító szerve az egyház. Ä második' gondolatkör arról szól, mint felelt meg az egyház ennék a Viilágmissziós feladatának a ma­gyarokkal szemben kitűnő fiainak', a bencéseknek tevéJkfenységével s mint lett ebből az egész emberiséget szem előtt tartó munkából magyar történelem 1 . A harmadik gondolatcsoport "arról szól, mihez kell magát tartania annak a bencés szerzetesnek^, akii méltó mun­kása akar lenni annak a szent ügynekl, amelynek szolgálatára Isten­től elhivatást kapott. Ezek a gondolatok természetesen csak szim­bólumok és allegorikus ábrázolások utján iéjezhetőkí kii s az egyes képek között a kapcsolatot a szem lelő neki kell meglátnia, ami annak a kornak, amelyben a freskökT készültek, nem 1 okozott nagyobb ne­hézséget; ma azonban már nem könnyű eligazodni a bonyolult gon­dolatszövésen, amihez járul még, hogy a freskók, különösen a há­rom' mennyezetfestmény, annyira megrongálódtak, hogy egyes rész­leteik kivebetetlenek. Ez az oka annak, hogly az ejyik' mennyezet­freskó értelmének megfejtésében valószinű feltevésnél több ered­ményt nem 1 sikerült elérnem, mig a "többit azt hiszem, helyesen be­tűztem 1 ki. Legegyszerűbb, ha a festmények olvasását a keleti ablakmé­lyedésben kezdjük. Itt az egymással szemben levő falakon Izaiás mély értelmű jövendölésének naiv illusztrációjával találkozunk. Az« eglylk egy pásztorfiut ábrázol nyájával, amelyben szeld és vad­állatok láthatók a legbékésebb együttlétben. Feilirása: Pascentur si­1 ) Stengl Marianne, Győr műemlékei. Győri Szemle II!. 7—9. 230. i. 2 ) U. o. 3 ) Barcza Leander, Adatok Győr műemlékeiről. Győri Szemle IV. 1 — 3. 62. I. 4 ) U. o. 231. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents