Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
A város iparosodásának okai. A céltudatos városi iparfejlesztő politikán kivül még más okai is voltak annak, hogy Győr iparváros lett. Tudott dolog, hogy az ipar általában ott fejlődik ki, ahol megvan a .szükséges nyersanyag. A kevésbbé értékes, de nagytömegű nyersanyag elszállítása tetemes összeggel terheli meg a termelést. Ha még megfelelő tüzelőanyag is (fekete vagy fehér szén) >van, fákkor nagyon sok feltétel adva van az ipar megtelepedéséhez. De még sem minden! Hiszen számos olyan nagyipari várost tudunk, ahova messze útról szállítják a nyersanyagot, mégis elsőrangú ipari gócpont lett. Fővárosunk is ilyen. A mai Magyarország az ipari nyersanyagot részben külföldről szerzi be és így a gyárak letelepedésénél inkább a fogyasztás és a munkaköltség az, ami fontos szerepet játszik. Szükséges, hogy a termelésnek nagy, továbbá könnyen és gyorsan megközelíthető fogyasztó piaca legyen, mely a kész árunak legalább is jó részét feilveszi. Nem kevésbbé fontos az sem, hogy megfelelő munkáskéz, sőt képzett szakmunkáskéz is rendelkezésre álljon. Részben ez az oka annak, hogy az ipar, különösen a háború után, nálunk a városokban vagy közei a városokhoz telepedett le. A közlekedés, ametlu a nagyobb városoknál természetszerűleg kedvezőbb, szintén nagyon fontos áz iparra nézve, mind a nyersanyag, mind a készgyártmányok 1 oda-, illetve elszállítása szempontjából. De az iparnak nagy tőkére is szüksége van, hitel 'nélkül nem boldogulhat. íme ismét egy ok, amely arra {kényszeríti az ipart, hogy keresse azokat a helyeket, ahol íejlett tőke- és hitelviszonyok vannak. Felesleges tőkéjét sokkal jobban tudja gyümölcsöztetni, ha a városokban telepszik 1 le. Ha hitelre van szüksége, csakis a bankoktól szerezhet. Külföldi kötelezettségeit vagy követeléseit leggazdaságosabban bankok utján rendezheti. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy a gyárak a városok körül telepedtek le. Sőt sok! vidéki üzem igazgatósága a fővárosban van, mert így 'sokkal jobban képviselheti a gyár érdekeit. 6 ) A város céltudatos iparpolitikájának eszközei a háború előtt. Hogy Győrött az ipar már a háború előtt olyan nagymértékben kifejlődött, az abból érthető meg, hogy az előbb elmondottak mind megvoltak a városban. A lakosság rohamosan szaporodott, ami nagyobb fogyasztóterülétet és olcsó munkáskezet jelentett ez ipar számára. 6 ) Dr. Fellner Frigyes a Közgazdaságtudományi Karon tartott előadásaiban az iparosodás feltételeit a következőkben állapítja meg : 1. A népesség megfelelő sűrűsége. — 2. Elegendő mennyiségű fogyasztás ; a belső fogyasztásra kell helyezni az alapot, különösen kezdetben. — 3. Alkalmas munkásság ; a mezőgazdasági munkások nem alkalmasak minden tekintetben. — 4. Szükséges nyersés segédanyag, valamint energiaforrás álljon rendelkezésre. Minden nyersanyagban külföldre szorulni nem helyes. — 5. Tőkebőség. A belföldi tőke tartósabb elhelyezkedésre kész. — 6. Előrehaladott közigazgatás. — 7. Kielégítő vámvédelem. — 8. Megfelelő és elegendő közlekedési eszközök. — 9. Megfelelő földrajzi fekvés; éghujlat.
