Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Dénes Tibor: Tróger- és Maulpertsch-képek a berlini Deutsches Museumban
nyugodjék és tisztultabb képzeletével fesse meg a győri székesegyház szentélyének mennyezetfreskóját, egész művének egy ilk legragyogóbb darabját, amelyről nem 1 hiába átllítják, hogy olyan, mintha a mennyekig érne. Az első, ami a vázlaton szembeszökik, hogy csupa bizonylaton színfolt. Csak az előtérben jut valamivel határozottabb megjelenítéshez Szent László alakja a Maulpertsch képein annyira ismert tollas, lovagi sisakkal és ismert lovagi öltönyben, pálcásán s amir jóval erősebb, élettel teljesebb formában jelenik meg; végüjl is azon a színvázlaton, amelyet a budapesti Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztálya őriz és amelyet a szombathelyi székesegyház hosszanti hajója mennyezetképéül szánva, végül is tanítványa, Anton Spreng vitt véghez. 12 ), 13 ) Határozatlan, kavargó, imbolygó alakok, jóval kevesebb, mint magán a freskón. Az arcok itt-ott megrajzoltak, ide azok is kifejezéstelenek. Sdki a mozdulaít, tört vonalak, szaggatott ritmus, kevés kifejezés. Valami nagy nyugtalanság, középpontnélkülvalóság uralkodik el a képen, olyan, mint a kínai festők képei, a kép egy-egy zúg a, részlete ragadja meg a ^szememet, az egészet nem tudom befogni'. Ami igéret a vázlaton és ami több rajta, mjint magán a kész freskón, az a "képnek szinte felét betöltő, monumentális levegőég. Szélrőí sötét, gomolygó, valósággal vihartól terhes és közép felé egyre tisztább, egyre világosabb, sőt ragyogóbb lesz, hogy MTiőkből válósággál kupolás mennyezetet adjon a nagy önmagát adássai térdeplő Szent István királynak, aki (koronáját ajánlja fel ia2 Égnek. Ez már a beteljesedés korszakának ígérete, de ezzel a levegővel és valóságos felhővel való játék, amellyel öntudaflaniil is egy évszázadot lendült rövid időre élőre, a mennyezeten természetesen nincs meg, e helyett a röpködő, úszkáló angyali sereg emeli fel szinte az égiig a székesegyház fedőfalát. A (berlini képen még sok minden nincs a helyén, ezért úgy érezzük, hogy bizonyára voltak, talán vannak ma is közbevető állomások' a vázlat és a freskó között, annyival tisztultabb, leszürtebb és a keresésben megállapodott művészet ez, mi a freskón van. A vázlat azonban annál inkább megbecsültét! velünk a freskót. Maulpertsch ez átmeneti korszakának tanulmányozására egyébként felettébb alkalmas a Deutsches Museum másik Maulpertschképe, amely az Allegorie des Sündenfalls und der Erlösung cime': viseli. A 67.5x32 méretű vásznat a Galerie Caspari adományozta 1927-ben a múzeumnak. Tárgya azonos a Maria Immaculata és sokban rokon a Mária mennybemenetele művészi tárgykörével. A Szűz Anya itt is a nagy híd az ég< és a föld között, ő aiz Örök tengely, a közbenjáró, az ítéletet enyhíteni igyekvő, az irgalmat a bűnösnek leesdő. A festészeti technikát tekintve hasonlóképen lent a kép sötét és a sötétségbe alig-alig vetődik bele egy-egy fénypászta, azután fokozatosan egyre világosodik úgy, hogy esetleg a kép tegyél 12 ) Közölve Kapossy idézett művében. 13 ) Anton Sprengről lásd: P.Martin Riesenhuber : Die kirchliche Barockkunst in Osterreich. Linz a. D., 1924. 568 1.
