Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Szemle - Könyvszemle - Sibay (Späth) Gyula: A hallgatás tornya. (Gálos Rezső)

AJmot riasztó harci kürtjeiét . . . Mikor felébrednek a magyarok ! Hurrá testvér, ez lesz az ébredés : Alomparton lélekhullámverés ! Hurrá testvér, csatára nyargalunk — Mi újra élünk s megmarad fajunk! Miként Petőfi, miként Tompa várja »ezt az egy napot« — . . . Testvér, e nagy napon ölelj meg majd E szent napon én elmegyek veled. Ez az új magyar élet az álma. Költészete nem vész el fellegekben, csalóka szivárványképben. Épen az a nagy erő benne, hogy az ő hite valóság, hazaszeretete realizmus. Az őserőben bízó bosszú, amelynek nyomán a régi ország rózsás hajnalágyon ébred újra — ez a Späth Gyula ereje, hite, sőt ennél is több: a bizonyossága. De megvan a költői látása az élet kisebb realitásai iránt is. Meleg kedélye, szeretete poézisbe olvad kisebb környezetében is. leginkább Szabolcska költészetére emlékeztetnek ezek a kis képei, pl. fiához írott versei (Fiamhoz, Szeretnék szántani), vagy A bugó csiga, amelyben kisleányához szól, aki löisszetörte a búgócsigát, mert kereste benne a kis zongorát. Ha Isten akarja, a kis Alizka iúlnő majd a gyermekéveken S forognak majd körötted cifra bábok, Es csapják a szelet, szegény fejük ; Szép szókat is zenélnek majd füledbe, Pedig lelkükben nincsen hangszerük. S ha tán ott is csak űrt találsz leánykám, Mikor lelküket vizsgálod át : Húzd fel, táncoltasd meg s bocsásd el őket, Mint egykor régen a — búgócsigát ! Kedves háborús epizódok szólaltatták meg először a Späth Gyula lantját. Lauer Herma csupa-poézis szerelmi verseit művészi fordításban tolmácsolja magyarul. Ötletek sziporkáznak kisebb verseiben. — Mindevvel csak színesebbé lesz a kép, amely költészetének egészét adja, amelynek azonban igazi középpontja fajszerelele, hazaszeretete. A tökéletes, nyugodt, biztos forma, szépen hullámzó ritmus ma talán nem is érdem. Aki érett férfikorában lép a porondra, természetesen nem csellik-botlik ottan. D2 szép magyar nyelvét mégis hadd említsem meg. Szines, gazdag a szókincse. Konzervatív, dunántúli, de nem ósdi. Merész is néha, de sohasem irreális. Választékos ós mégis őszinte és igaz. Sibay-Spáth Gyula verskötele állomása egy bizlos síneken futó pályának; de csak első nagy állomása. Költői pályája még messze és fölfelé síel. Gálos Rezső.