Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Adattár - Csatkai Endre: Schaller István győri származású barokk festő
közepébe a máriacelli Madonnát kellett festenie, de az ismert kegykép köré angyalkákkal alkot füzért. A keret mímelésébe, az ajtó mellé oszlopfőket fest átmegy építészeti alkotás a művész, ám már a közeledő klasszicizmus jegyében, fonal, rozetta és görögös dísz jelentkezik. A felirat- »0 Maria cum Tenello, nos a Peste Fame et Bello Pecatores libera Igne caede; quae noxia, ab bac aedc absit el invidiam Jelzése St. Sk. Pinx. 177613] 1778-ban megint visszafordul Schaller és jelenleg legkésőbbinek ismert képén a celldömölki apátsági templomban, Szent Imre apoteózisán gyönyörű rózsás gyenge I színekkel igazi rokokóképet ad, egyik legszebb alkotását. 1 *) A következő évben a soproni Szent Mihálytemplom halotti naplójában 1 779 f ebruár 21.-én belekerül a neve: akadémiai festő úr, élt 71 évet. Művészi egyénisége nagyon kevéssé elhatárolódott, gyengébb képességű, mint Dorl'meister, mintáitól nem tud teljesen elszakadni és amit hozzátesz, többnyire kevés. Nagyon nehéz és kockázatos nem jelzett műveket besorolni munkái közé. Ilyenekképen szerepelnek a kőszegi Szent Imre-templomban 15 ) Mária koronázása, meglehetősen nagy valószínűséggel és az ostfiasszonyfai oltárkép Mária mennybemenetelével, nagyon átfestve. 16 ) Schaller működése egyelőre, szülővárosát nem számítva, három megyére terjed ki (Sopron, Vas, Pozsony), valószínűleg a művek száma megszaporodik, mihelyt a művészeti helyrajz nekilendül. 17 ) 13 ) Említi Frey is könyvének XXVI11. oldalán. A Sh-vel való Írásmód az 1757-es képen is jelentkezik. 14 ) Említi Mihályi i. m. 43. o. Továbbá Kühár FK Barokk és rokokó a Kemenesalján. „Kemenesalja" 1922. évfolyam 8-9. számában. 15 ) Horváth Detre i. cikke. 16 ) Kühár Flóris i. cikke. Megküldtem a plébániának a borsmonostori kép mását, de azt a feleletet kaptam, hogy a kép nem azonos. 17 ) Köröshegyen a Tudományos Gyűjtemény 1819 i júliusi kötete szerint egy soproni festő műve az oltárkép, mely a feszületet ábrázolja. Mivel Schaller későbbi művein mindig soproninak jelzi magát, arra gondoltam, hogy talán ő a kép festője. Ebben a feltevésemben nem ingat meg a kőröshegyi templom mono-
