Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Palotay Gertrud: A győri református egyház régi kendője s némely tanulsága
hímzéseket készítették. Mint különösen szép ilyfajta selyem- és bársonyra dolgozott munkákról, a »czafrag«-okról {cafrang, csáprág. stb., nyeregtakarókról, térítőkről, stb.) emlékeznek meg a jegyzékek. 15 ) Ezeket török varrással, skófium arany- és ezüsttel (vékonyra nyújtott fémdróttal) hímezték kii. A Rákócziak Konstantinápolyból telepítettek be skófiumhuzó török és örmény, mestereklet, és a imunkácsi várban skófiumgyárat állították fel. 16 ) Ezdk 1 a munkácsi török siköfiumgyártók konvencióra dolgoztak, s ugyanilyeki; szerződéses viszony kötötte az udvarhoz a »varrokat« (hímizőmestereket) is. II. Rákóczi Ferenc,, a rendkívül fejlett ízlésű, pompakedvelő fejedelem maga ad utasításokat a hímzőknek s a nejkji mutatványba küldött hímzésmintákhoz megjegyzéseket fűz. De más főúri házban is kedvelhették —már jóval előbb is — a törölkf hímzésmodorban való dolgozást. Özv. Pálffy Mikjlósné 1621-ben István fia szabaduláséért váltságdíjul Betrflen Gábor megbizottainak kiadott drágaságai között első helyen szerepel egy aranyos kékf paplan, török munkával varrott, skófium arannyal közepén vörös virággel. Szép is lehetett az! De a becsüsök szemében mégsem képviselt nagy értéket, mert uruk, az erdélyi fejedelem udvarában ennél sokkalta szebb török hímzésekét készített az ő mesterük. A becsülevél meg is mondja nyíltan, hogy »az varrott paplannak minden rnívét az mi varró mesterünk igen megnevetven« — azt csak igen kevésre becsültette velük. 17 ) Banff giné Országh Magdolna házában már 1564-ben dolgozott török hímzőmester, mert ekkor arról értesíti Thurzó Ezsébetet, hogy a kért varró törököt most nem adhatja oda. 18 ) Országh Magdolnáról különben tudjuk, hogy maga is megtanulta az aranyfonállal való török varrást a rab törököktől. A hivatásos varrómestereknek nagy számban készült munkái - mint látjuk •— feltétlenül hatással voltak a szerényebb készültséget igénylő vászonhímzésekre. Hallunk 1 is cafraghímzés módján készült arany- és ezüstvirágú vánkoshéjakjról. 19 ) A török hímzéseknek hazánkban való nagy kédveltségére ós elterjedtségére jellemző, hogy főúri hölgyeink kastélyaikfoan toroki »bulyakat« (rabul ejtett török leányokat) tartanák, akik' őket a török és kazul varrás és vont ezüs f t és arany (skófium) felhasználására oktatják. 20 ) Főasszonyaink ezenfelül a török földesurak feleségeivel is levelezgetnek, »peldakat«, (mintákat) és »kész mí veket « s nem' ritjklán fölvilágosításokat kérnek tőlük. 21 ) Igy Batthyányné Poppel Éva 1611-ben magyar nyelven írott levelében Amhát aga feleségéhez fordul ily ügyekben. 22 ) A kereskedők által behozott és az itthon törökök által készí15 ) Mon. Hung. Hist. Scriptores, 24. k. 144—146. 1. — Oki. Szót. 16 ) Thaly K.: A régi magyar himző-művészetről. Archaeologiai Értesítő, XIII. k. 344. sk. 1. 17 ) Radvánszky : i. m. II. k. 233. és 236. 1. la ) Takáts S.: Magyar nagyasszonyok. Budapest, é. n. 230. 1. 19 ) Radvánszky : i. m. II. k. 378. 1. 30 ) Takáts S. : i. m. 22. 1. 21 ) Takáts S. : i. m. 23. 1. 22 ) Takáts S. : i. m. 456. 1.
