Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. I.

hogy lépjen a győri niagistratussal érintkezésbe a megkötendő szer­ződés nyélbeütésére. 7 ) Ä soproni tanács ajánlására hivatkozott (1821. nov. 13.-Í fo­lyamodványában) 8 ) Bubenhofen József, aki 1820-tól kezdve Sop­ronban játszott, 17 évig! a zágrábi színházat bérelte, azután pedig Károlyvárosban és Varasdon is játszott. Többszörös levélváltás után megállapodik vele a város. Bubenhofen 400 frt. bért fizet — tehát nem előadás szerint, hanem 1 egy összegben — és két darabot ad a közvilágítás javára. Uj pont a szerződésben a hatodik: »Dem städ­tischen Promenade Pachter oder seinen untergebenen wird Herr Theaterunternehmer zulassen das Gefrorne und der ley Gerüchte in den Theater den Publico frei abzureichen.« 9 ) Äz az újítás, hogy a bérösszeg független az előadások számától, megfosztja a színház krónikását az előadások számának megállapításától. Bubenhofen 1822. dec. 20.-án 1823. nyarára is folyamodott és meg is kapta a színházat a régi feltételekkel. 10 ) 1825. nov. 21. ismét folyamodott 1824-re 11 ) Äz 1824. január 14. kelt szerződés a régi másolata, csak a normanapoknak a fel­sorolása, amelyeken nem szabad játszani, új. Normanapok a követ­kezők: Húsvétvasárnap, Űrnapja, Szent István napja, Mária szüle­tése. 12 ) Bubenhofen három évre kérte a színházat, de a tanács nem kötötte le magát ilyen időre. A Wiener Theater-Zeitung (1821. 41. sz.) azt írja, nogy Bu­benhofen húsvétkor Győrbe megy. »Die Stadt hat das Theater ganz neu und geschmackvoll dekorieren lassen. Nach Pesth und Press­burg besitzt also Raab jetzt das schönste Theater in Ungarn. Die Gesellschaft zählt viele wackere Mitglieder.« Bubenhofen harmadik esztendejéből maradt meg a győri szín­ház első teljes műsora. Megvan a sugó szerkesztette és nyomtatás­ban megjelent szinidényi emlékfüzet (Theatralisches Andenken), 15 } amely az előadott darabokat felsorolja. Bubenhofen igen jó ízlésű és művelt ember lehetett. Műsora igen magas színvonalú volt. Elő­adatta Shakspere Hamletjét, Lear királyát, Makrancos hölgyét, Schiller Maria Stuartját, Orleansi Szüzét, Teli Vilmoséi, Korner Rosamundá)tt, Grillparzer Ahnfrauját és Sapphoyát, Kleist Die FamilUe Schroffensteinját, Raimund Barometermacherjét, 11 ) Zed­7 ) Tanácsi fogaim. 1821. 434. sz. Gyôïv. Levéltár. 8 ) Fogaim. 1821. 451. sz. Mell. Győrv. Levéltár. 9 ) U. az. Más melléklet. Győrv. Levéltár. 10 ) Fogaim. 1822. 451. sz. Mell. Győrv. Levéltár. n ) Fogaim. 1824. 459. sz. Győrv. Levéltár. 12 ) U. az. 13 ) Theatralisches Andenken den Freunden darstellender Kunst der Königl. Freystadt Raab bey seiner Abreise ehrfurchtsvoll gewidmet von Carl Wilhelmi, Sonffleur. Gedruckt bey Leopold Streibig. 1824. 8° 15 I. 14 ) Carl Wilhelminek a társulat súgójának műsorkönyvecskéje szerint, Raimund legelső darabját (Der Barometermacher auf der Zauberinsel), Buben­hofenék 1824 október 7.-én adták elő legelőször Győrött, Vatter Ilona a A sop­roni német színészet történetében ezt mondja : „Sopronban az első Raimund darabot, Der Barometermacher auf der Zauberinselt, Bubenhofen hozza színre 1825-ben (a függelékben : 1825. I. 5.), melynek előadásával a soproni színház

Next

/
Thumbnails
Contents