Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Adattár - Barcsay-Amant Zoltán: Spanyol-magyar kapcsolatok és győri vonatkozásaik
retö otthont nyertek. Ott élő magyarjainkat nem akarják nemzetiségüktől megfosztani és így lelkes vezéreik, mint Révész Andor és Nellen Mátyás alatt a mi fájó, de bizakodó szivünkkel kiáltják a magyar Hiszekegyet a nagyvilágba: »Creo en un Dios, creo una Patria Creo en una Justioia, diaina y eterna, Creo en la resurreccion de Hungarian * Győrölt egész kivételes szerepet töltött be két derék spanyol. Mint említettem, a török háborúk alatt a spanyol zsoldosok kevés dicsőséget szereztek hazánkban nemzetünknek és őszinte gyűlöletet kellettek a magyarságban maguk iránt. Győr 1598-iki visszavételénél találjuk küzdeni az- egyetlen spanyol tisztet c korban, aki vitézül, leleményesen és eredményesen forgatta fegyveréi. A Győr elfoglalásáról irott egykorú, Bécs, 1598. április 4.-i keltezésű j elentés így számol be a haditényről, melyben a vezérek nevei közt említi Donlopes spanyol tisztet, sajnos érdemeinek részletezése nélkül: 15 ) »1598. március 27-én Pálffy és Ghislieri francia és vallon gyalogsággal, 700 vallon lovassal, nagyobbszámu magyar huszárral és 2 század némettel Komáromból olvadásos uton eljutnak Győr közelébe, arra a helyre, melyet Gerának neveznek. Még éjfél előtt tovább mennek arra a helyre, ahol előző évben a főherceg (Mátyás) táborozott. Itt kél részre osztják a sereget és a gyalogság 200 lovassal Pálffy, Ghislieri Strasoldo, Donlopes és di Leibelinoval éjfél előtt 2 órával a vár alá húzódnak, mialatt 5 magyar, kik törökként szerepelnek, a Fehérvári-kapu őrségél foglalkoztatják. Egy hidat felrobbantva, a petárdát a kapura erősítik, de az nem robban fel. Egy másik petárda azonban bevágja az első, a harmadik pedig a második kaput is. A törökök, sötét éjjel lévén, érdeklődnek a robbanás oka iránt, de a kapunál álló s törökként szereplő magyarok azt mondják, hogy jelet adtak egyrészt a közelgő tartalékcsapalnak, másrészt egy fejedelmi lakodalom alkalmából. Nem is történik semmi izgalom az első robbanásra, de az idő rövidsége miatt sem tudnák megakadályozni a második petárda hatását, mikor is ingben és fegyvertelenül szaladnak ki házaikból a robbanás okának megtudására. Igy tehát lehetségessé válik a császári seregek támadása a bástya piacára s úgy vonulnak fel, hogy az ellenség nem tud hadrendbe állrii s reggel felé már a Szentdombbástya ellen irányul a támadás, ahol az ellenség gyülekezett; a mieinket vissza is szorította, de újra oda visszavettetett. A bástya alatt lévő muníció felrobban es az ellenfelek mindegyikében kárt tesz. A vár többi helyén véres harcok folynak és csak a Castellumba húzódó basa és janicsáraga tartják végül muguk a 300 emberrel, de ezeken is erőt vesznek ...« Győr másik nagy spanyolja Castellán Mihály téglavető mester, ki mint ilyen a 17. század elején telepedett még Győrött. 16 ) A győri 15 ) V. ö. Maggiorotti—Banfi : La fortezza di Giavarino . . . 16 ) V. ö. Pfannl Jenő : A győri vár téglái. 1934.
