Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Kristóf György: Dunántúli írók — Erdélyben I.

ségére és pályájára nézve. Ezt maga Széchenyi is elismeri Sokkal ismeretesebb a két államférfiú egymáshoz való viszonya, semmint hogy itt részletezni kellene. Széchenyi azonban nemcsak Wesselényit ismerte meg Erdély­ből és a transzilvánizmusból nemcsak Wesselényi hatott Széche­nyire. Megismerte Széchenyi, hogy egyebet ne említsünk, Erdély­nek sajátosan tarka felekezeti és nemzetiségi viszonyait. És vajon nem e történelmi fejlődés szülte, de most már meg nem váfltoztat­ható adottság ismerete és mérlegelése érvényesül-e, majdan Szé­chenyinek sok ellentmondást és viharos vitát támasztó, de — ma már jól látjuk — alapjában véve helyes, u. n. nemzetiségi politikájában? Majd minden idevágó művéből, de különösen a Hunnlá-ból szá­mos gondolatot lehetne felsorolni és idézni, amelyiknek végső alapja az az Erdélyismeret, amelyiket ebben az útjában szerzett megl. 18 ) Bizonyos, hogy Széchenyi nemzetiségi politikájának kialakulásában jelentős szerepe van most szerzett erdélyi tapasztalatainak, Erdély­ismeretének. Széchenyi az erdélyi viszonyokat hideg ésszel figye;lte meg: és így sivárnak látta és fogta fel. De abban a lángoló szere­tetben, melyből reformgondolatai és alkotásai fakadtak, mindig benne volt a szegénynek, sivárnak és kicsinyesnek megismert Er­dély is. És az is bizonyos, hogy a szegény, elhagyott, sivár Erdély is sietve sietett a közélet terére fellépett Széchenyi eszméit megérteni, alkotását meghonosítani. Értem 1 Széchenyi könyveit, ez égbe nyúló piramisokat, amelyeket Erdélyben széltében olvastak és a kaszinó­kat, az eszmék súrlódásának eme fontos szerveit, amilyent jó száz év előtt Erdélynek majd minden valamirevaló városa, mint Kolozs­vár, Nagyenyed, Marosvásárhely, Szászváros, Déva. Sepsziszent­györgy, Székelyudvarhely stb. megalakított. A Széchenyi műkö­dése következtében az erdélyi sivárság: is oldódni kezdett s ezt Er­dély maga is tudta é& hálásan érezte. Ennek tudható be, hogy Alsó­fehér vármegye rendéi mér 1835. aug. 24-én aranytollal tisztelték meg Széchenyit — Erdély nevében. 19 ) Széchenyit a testvérhazából jött kitüntetés nagyon meghatotta. Ugyancsak Erdély ragaszkodá­sának és Széchenyi iránt való tiszteletének és bizalmának a jeléül kell vennünk azt is, hogy 1848-ban báró Wesselényi Miklós az er­délyi zavarok eloszlatása céljából, mint minden tekintetben alkal­mas férfiút, Széchenyit ajánlja és kéri kormánybiztosnak kinevez­tetni. E javaslatot még Saguna nagyszebeni gör. kel. püspök is he­lyeselte és támogatta a román nemzet nevében. Széchenyi azonban a megbízatás elől kitért s királyi biztosnak Vay Miklós küldetett le. Végül említsük fel, hogy Kolozsvár városa az unió kimondása után a pesti első népképviseleti országgyűlésre egyik képviselőjének Szé­chenyi Istvánt választotta meg. Széchenyi azonban a mosonyi man­dátumot tartotta meg, a kolozsváriról lemondott. Ez viszont épen 18 ) L. gróf Andrássy Gyula: Széchenyi politikája és Zsilinszky Mihály: Széchenyi nemzetiségi politikája. Mindkettő a Széchenyi eszmevilága c. kiadvány­ben (I. k. 120. és II. k. 85. 1.). 19 Erdélyi Hiradó, 1835. évf. okt. 3. és Jelenkor, 1835. szept. 126. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents