Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Kristóf György: Dunántúli írók — Erdélyben I.
ségére és pályájára nézve. Ezt maga Széchenyi is elismeri Sokkal ismeretesebb a két államférfiú egymáshoz való viszonya, semmint hogy itt részletezni kellene. Széchenyi azonban nemcsak Wesselényit ismerte meg Erdélyből és a transzilvánizmusból nemcsak Wesselényi hatott Széchenyire. Megismerte Széchenyi, hogy egyebet ne említsünk, Erdélynek sajátosan tarka felekezeti és nemzetiségi viszonyait. És vajon nem e történelmi fejlődés szülte, de most már meg nem váfltoztatható adottság ismerete és mérlegelése érvényesül-e, majdan Széchenyinek sok ellentmondást és viharos vitát támasztó, de — ma már jól látjuk — alapjában véve helyes, u. n. nemzetiségi politikájában? Majd minden idevágó művéből, de különösen a Hunnlá-ból számos gondolatot lehetne felsorolni és idézni, amelyiknek végső alapja az az Erdélyismeret, amelyiket ebben az útjában szerzett megl. 18 ) Bizonyos, hogy Széchenyi nemzetiségi politikájának kialakulásában jelentős szerepe van most szerzett erdélyi tapasztalatainak, Erdélyismeretének. Széchenyi az erdélyi viszonyokat hideg ésszel figye;lte meg: és így sivárnak látta és fogta fel. De abban a lángoló szeretetben, melyből reformgondolatai és alkotásai fakadtak, mindig benne volt a szegénynek, sivárnak és kicsinyesnek megismert Erdély is. És az is bizonyos, hogy a szegény, elhagyott, sivár Erdély is sietve sietett a közélet terére fellépett Széchenyi eszméit megérteni, alkotását meghonosítani. Értem 1 Széchenyi könyveit, ez égbe nyúló piramisokat, amelyeket Erdélyben széltében olvastak és a kaszinókat, az eszmék súrlódásának eme fontos szerveit, amilyent jó száz év előtt Erdélynek majd minden valamirevaló városa, mint Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely, Szászváros, Déva. Sepsziszentgyörgy, Székelyudvarhely stb. megalakított. A Széchenyi működése következtében az erdélyi sivárság: is oldódni kezdett s ezt Erdély maga is tudta é& hálásan érezte. Ennek tudható be, hogy Alsófehér vármegye rendéi mér 1835. aug. 24-én aranytollal tisztelték meg Széchenyit — Erdély nevében. 19 ) Széchenyit a testvérhazából jött kitüntetés nagyon meghatotta. Ugyancsak Erdély ragaszkodásának és Széchenyi iránt való tiszteletének és bizalmának a jeléül kell vennünk azt is, hogy 1848-ban báró Wesselényi Miklós az erdélyi zavarok eloszlatása céljából, mint minden tekintetben alkalmas férfiút, Széchenyit ajánlja és kéri kormánybiztosnak kineveztetni. E javaslatot még Saguna nagyszebeni gör. kel. püspök is helyeselte és támogatta a román nemzet nevében. Széchenyi azonban a megbízatás elől kitért s királyi biztosnak Vay Miklós küldetett le. Végül említsük fel, hogy Kolozsvár városa az unió kimondása után a pesti első népképviseleti országgyűlésre egyik képviselőjének Széchenyi Istvánt választotta meg. Széchenyi azonban a mosonyi mandátumot tartotta meg, a kolozsváriról lemondott. Ez viszont épen 18 ) L. gróf Andrássy Gyula: Széchenyi politikája és Zsilinszky Mihály: Széchenyi nemzetiségi politikája. Mindkettő a Széchenyi eszmevilága c. kiadványben (I. k. 120. és II. k. 85. 1.). 19 Erdélyi Hiradó, 1835. évf. okt. 3. és Jelenkor, 1835. szept. 126. sz.
