Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Adattár - Barcsay-Amant Zoltán: Spanyol-magyar kapcsolatok és győri vonatkozásaik
népszerű és tekintélyes letl itt. Pázmány Péter spanyol évdíjal is húzott fiatal korában és hosszú gráci tartózkodása alatt meleg barátság iüzle a császárnő spanyol gyóntatójához. I. Lipót király spanyolföldi nevelése is sokban hozzájárult a felszabadító háborúk megindításához. Rákóczi Ferencet is a jezsuiták támogatták bécsújhelyi fogsága idején. 1IL jegyzem meg, hogy a nagy fejedelem aranygyapjas rendjét a spanyol királytól kapta. Loyola szent Ignác különben a t-s. kir. 60. magyar gyalogezrednek — amelyben a reichstadti herceg is szolgált — védőszentje lelt a 19. század elején. A Hadimúzeumban őrzik azt az értékes képel, mely az ezred zászlójával ábrázolja a szentet. — A barokk 18. század Xavér! szent Ferencet is közkedveltté tette hazánkban. Egyremásra készültek képei, melyek közül a leghatalmasabb és legérléhesebb a budai szent Anna-templom oltárképe. Mig Habsburg-uralkodóink udvarában már kezdellől fogva látlak olt megforduló főuraink hatalmas arányú, szépjárásu spanyol lovakat, ez lótenyésztésünkre — a keleti ló kárára — befolyással nem volt. A 17. század második felében az idegen seregeknek, különösen a vezérek birtokában már mindenki látott nagy tömegben spanyol lovakai, de a magyar harcmodor folytán kereslet tárgyai nem voltak, legfeljebb egy-egy főurunk — így Rákóczi Ferenc is — vásárolt néhányat. A szatmári békét követő letargikus korszakban a spanyol ló aha•dálytalanul és eredményesen hatolt be lótenyésztésünkbe, melynek 1811-ig tartó korát a »spanyol ló koranak« nevezzük. Bár nemzeti szempontból nem volt kivánatos, de lovaink nagyságára kedvezően hatotta keveredés. Térfoglalását jellemzi, hogy a Wessetényiek zsibói ménesüket is spanyollá alakították át. 9 ) — A spanyol eredetű állatmutatványok, különösen az ú. n. »Helzlhealrutnban« Pesten, 1795-ig dívtak. Hazánkba bécsi közvetítéssel julollak el. hová a spanyol Habsburgok hozlak magukkal, egy városrésznek »Hitzing -nek nevel kialakítva. 10 ) — A 19. század elején Budán jelentős merinói juhfarm állott, mely az ország juhtenyésztését nem jelentéktelenül befolyásolta. 11 ) A 19. század elején is tartottak még Budán ú. n. spaiyjol-helet, ivalószínűleg az 1685-i ostrom emlékéül. 12 ) A spanyoloknak nagy hasznára volt Dombay Ferenc (1758— 1810. hazánkfia, ki spanyol lányt véve nőül, Marokkó feltárásában jelentékeny eredményeket mutatott fel. 13 ) — Szórványos spanyol letelepedések mindig voltak. A legrégibb letelepültek közül való pl. a Spanyol-család. Azonban a kisebb jelentőségű telepesek vagy elmagyarosodtak, vagy elpusztullak. A legnagyobb telepítések a délvidéken történtek Lacy tábornok által, de ezek is hamarosan kihaltak a járványok miatt. Az egyetlen lelepedés, amely nem pusztult ki, ha nem maradt is spanyolnak, a budaújlaki, melynek látható emlékei is vannak, az Újlaki templom körül ma is látható spanyolos jellegű, hatalmas kőfalakkal elzárt udvarokban. Újlak ezen második alapítói az a barce9 ) V. ö. Barcsay— Amant : Maguar lovassport-történet. 10 ) V. ö. Palóczi Edgár : tanulmányai a Pesti Hirlap 1913. júl. 6-i számában. u ) V. ö. Schams : of en . . .". 12 ) Ugyanott. 13 ) V. ö. Palóczi Edgár: cikkét a Pesti Hirlap vasárnapjában 1933. aug. 17. 9*
