Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Szemle - Győri Szemle - Szávay Gyula — Jenei Ferenc
Mosonba vitetik által. — Bor kereskedése nintsen, mivel határálja alig találtatik négy vagy öt holdakat tevő szőllő. — Gyapjú kereskedése éppen semmi sintsen. — Erdők itten körül belől nem lévén, gubatssal, fával, sertvéssel, hamu zsírral való kereskedést sem lehet űzni. — Vagy talán ugy vélekednek némellyek hogy marha kereskedése vagyon. — Azt képzelni sem lehet. Győr Városának éppen semmi legelője nintsen, marhát maga szükségére valót sem tarthat, de Győr Városának környéke sem bir annyi legelővel, hogy maga szükségén feliül nevelhetne Marhát, sőtt maga szükségét sem potolhattya. Igy léhát a' kereskedés tekéntetébül őtet felesleg adóval sem most sem hajdan igasságossan terhelni nem lehetett. Igen sovány határának kilsiny volla sem adhatott okot arra, hogy illy nagy adónak terhét visellye, ugan is a' Négy ezer s egynehány 1.200 • öles holdakból álló Győri határ olly hibás és sovány, hogy az, ha trágyával nem tömetik, a' belé vetett magot sem adja meg. Azt a' Dunának 's Rábának gyakori kiöntései ostromollyák, 's ezek ellen a' nagy költségű gatok minden hasznot el enyészlenek. A hová a' viz árja nem hetik, ott a' földeket a' viz párja] üti fel, nagy részét pedig a' folyó homok ostorozza, és a' föld székessége teszi termékenytelenné. Honnét lehet tehát az, hogv a szőllőknek minden 1.200 • ölekből álló holdjára, melly hal kapást tészen. bizonyosan vagyon négy forint adó vetve ezüstben, ha több nem, a' szántó földeknek pedig minden holdjára 30 x ezüstben. A holdak állanak 1.200 D ölekből de ezek 1.200 • ölekből álló holdnak gyakran egy harmad részek, de bizonyosan egy negyedrészek, a' homok, kövecs, vizpárja. vizáradása, székesség miatt haszonvehetetlen 's még sints kivétetve e' haszonvehetetlen rész az 1.200 — ölekből 's igy a' haszonvehetétlenért is adózni kell és pedig ezüstbe 30 x kat, holott az Alföldön gyakran 15 ezüst garasokért sokkal nagyobb holdakat haszon bérbe is lehet venni. Alkalmasint ezen Város halárának hajdan nagyobb kiterjedésűnek kellett lenni, de azok akár Perek, akár foglalások, akár más egyébb módok által meg kellett kissebbedni 's ámbár a Nemes Város határának boldogabb részétől el esett a' rajta lévő adó még sem kissebbilletett meg. ámbár a sokféle ellenségtől szenvedett nyomorgaltatásaért is könyörületességet érdemlett volna. Ezekből ki tetszik, hogy itten sem kereskedés sem földmivelés, sem marhatartás nem virágozhatván, sem házokra, sem kereskedésekre, sem a földekre illj- felesleg való adó, mint a mostani, a' Lakosok romlások nélkül nem vettethetik. Az ide való Lakosonah romlásokat egyébbként is eléggé bizonyitylyák a' mindennapi kótya velyék, házoknak, 's földeknek mindennapi más kézre jutások és unokákra által nem szállások. Kérjük azért a' Nemes Városi Tanátsot méltóztassék ezen előterjesztésünket 's a' köz tudományon épült kinyilatkoztatásunkat, még bővebb próbákkal 's okokkal támogatni, 's azt a' Tekéntetes öszve Iró kiküldöttségnek ajánlani 's a' végre által adni, hogy ezt teendő Tudósiltásához kaptsolván, ezen igen terhes adózásnak lehettségünkhez való mérsékeltetése eszközlésbe vétethessék 's a' mi régi felesleg levő terheltetésünknek valahára ezen alkalmatossággal véget érhessük egész tisztelettel maradván