Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
H. Pálfy Ilona: Győr város iparosai, kereskedői és mezőgazdasága 1828-ban
667 férficsaládfő között 489; az Újvárosban 795 között 205 s a Majorokban (Nádorváiros) 417 között 84 íaz iparos és a kereskedő. Ä családfők száma 'mindenütt a férficsáládfőkre vonatkozik, bár az özvegyek között is találunk olyanokat, alk|k továbbvezetve férjük üzletét, az iparosok és kereskedők számát igyarapítják. Már említett cikkünk'bben feltüntettük az iparosok megoszlását, ipari főcsoportokon belül segédeik számának feltüntetésével, és a kereskedők megoszlását kereskedelmi főcsoportokon belül tőkéjük nagysága és segédeik száma szerint. A város ipari és kereskedelmi életére azonban jellemzőbb az a kép, amelyet az iparosoknak és kereskedőiknek egyes városrészek szerinti meg-; oszlása alapján kapunk feltüntetve az iljletők 'rendi (mai terminológiával társadalmi) állapotát, nemzetiségét és a vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A rendi állapot feltüntetése annál is inkább fontosnak látszik, mert megállapítható belőlíe, hogy a városban polgárjogot nyert nemesek mely iparágakat űztek leginkább. Az iparosok megoszlása szerint Győr imár 1828-ban is fejlett ipari város, mai ipari jellege már a 19. század elején is hangsúlyozottan felismerhető. 3 ) Ha tehát tudjuk azt, hogy a,foglalkozási ágak között az őstermelés már a múlt század elején is jóval kisebb sze-, repet játszott a város lakosságának életében az iparnál és kereskedelemnél, magától értetődik, hogy a gyáripar fejlődése a lakosság őstermelő rétegét 1930-ra 3.5 o/o-ra szorította vissza. A kézműipar még jóval kevesebb számú ipari munkásnak juttatott kenyeret, mint a gyáripar s mi sem természetesebb, hogy az addig mezőigazdasági munkával kenyerét kereső népesség nagyobb tömegben igyekezett igyári munkával megélhetését — a mezőgazdaságra különben sem alkalmas vidéken — kedvezőbb életszínvonalon biztosítani. Az adózó családfők között 1828-ban /még 1433 az ismeretlen foglalkozásuaknak a száma, akiket jórészt őstermelőknek tekinthetünk, addig a 'már jóval nagyobb városban (Győrszigettel és Révfalu—Pataházzal együtt) a teljes lakosságot felölelő pontos népszámlálás 1930-ban mindössze • 1806 őstermelőt talál. A mindössze 612 iparossegéddel szemben 9022 az (ipar körében alkalmazott segédszemélyzet száma. A kereskedelem terén ;is hasonló a fejlőds: 38 segéddel szemben 1045, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az ipari és kereskedelmi lisztviselők, valamint a közlekedés körében alkalmazásra talált tisztviselők és egyéb segédszemélyzet kategóriái is tág teret nyújtottak az ujabb elhelyezkedési lehetőség éknek.*-) Nem azonos szempontok szerint készült összeírások pontos összehasonlítást nem tesznek lehetővé, de ezek a számok mindenesetre tanújelét adják anna,k az erősen ipari jellegű fejlődésnek, amelyen Győr városa az elmúlt száz év alatt keresztülment. Ennék a nagyarányú fejlődésnek a tükörképét látjuk a közszolgálat és szabadfoglalkozásúak számának hatalmás növekedésé3 ) Kovács Alajos : Győr város lakossága. (Győr város statisztikai megvilágításban, 18-19. I.) 4 ) U. o. 25. I.
