Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.

már 12. a következőt felelte: »Bár a' honi nyelv a Nemzetiség vi­rágzását mi mindég örömmel szemléljük s annak előlmozdéttását e' Város kebelében eszközölni legédesebb fcötelességünkf közé szá­méttyuk. de meggyőződve lóvén, hogy a' helybéli közönség 'Között még számossan találkoznak, kük noha gyermekeik hazai nyelvbeni oktatásáért forrón buzognak, mégis a' nemzeti nyelvbeni járatlan­ságuk miatt meg most a' német szinészet élvezésétől meg nem fosz­tathatnak, annál kevésbé minthogy a' Szinház javéttásáoz s fel­szereléséhez nevezetesebb adakozásokkal járultak, — ugyan azért a' nyári folyam alatt jelenleg még a' szinházat német előadásban kiadni igazságosnak találván, minthogy a nyári folyamra, mellyre mindenütt September hó is tartozik —< e hó nélkül válaiközó nem találkozott, még a mult év végével Színházunk használatát a folyó évi Septemberre is az eddégi szinésztársoságnak már megaján­lottuk« — s ezért a tanács nem teljesíti Balogh Kornél kíván­ságát. 106 ) Willi és Hold 1847 április 17. nyitották meg a szinházat Weyl József allegorikus prológusával, melyet négy személy adott elő, akik ja z egyetértést, a német drámát, a német bohózatot és a magyar operát ábrázolták. Altalános tetszést v.áltott ki ez a? alle­gória, amely természetesen a magyar közönségnek captatio bene­volentiae-je akart lenni. A prológus után Bauemfeld két uj darab­ját adták elő. {Das Versprechen és Grossjährig.) Fájdalommal ál­lapítja meg a szinház krónikása, Ecker, hogy 3—4 új arcot nem számítva, ismét csak a régi csapat jött Győrbe. (Lauter abgefaunzte Individuen.) Willinek eleinte jól ment a dolga. Később azonban megcsap­pant az érdeklődés. Az igazgatóság erre az érdeklődés és a látoga­tottság fokozására egy egész sereg híres vendéget csődített Győrbe. Felléptette Heindl fuvolaművészt és Rubinstein híres zongora­művészt. 107 ) (Junius 14. és 15.) Mindkettő, Ecker szerint, »hunds­jung und pudelnärrisch«. (Heindl 21, Rubinstein 18 évesek" voltak.) Julius 4.. 7., 8., 10., 11. Eduard Kirschner, a Burgszinház tagja lépett fel nagy sikerrel, különösen Kubaié und Liebe-bzn és Nacht und Morgen-bon. A Nacht und Morgen (Bircch— Pfeiffer) július 11. Melchior Friderika jutalomjátéka volt; ez al'kíalomra Weyl József igen érdékes költeményt irt. amelyben nevetségessé tette Kurtz kisasszonyt, egy másik színésznőt. A rendőrség megtil­totta a nyomtatásban megijelent versnek' a közönség közti kiosz­tását, mégis megtörtént. A Theaterzeitung (1847 Nr. 1773.) és Ecker is hírt adnak a két híres bécsi komikus Scholz és Groiss győri fellépéséről. (Julius 4.. 5.) A Theaterzeitung ugyanabban a számában Kurtz kisasszony pártját fogjäk Melchior Friderika ellenében. Volkmar pesti és Wysber lembergi színészek fellépése nem sokat lendített Willin. Ä pesti Ungar július 17. számában éles tá­106 ) Tanácsi fogaim. 1847, 103/466. sz. 107 ) V. ö. Kuncz Jenő, Rubinstein és Heindl Győrött. Győri Szemle, 1930. 109. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents