Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Lám Frigyes: A győri német színészet története 1821—1849. II.

Ecker-fél G nyomtatványokat 1848—1849-ből, a Pester Zeituig és a Hazánk összegyűjtött évfolyamait. Dorner Ede el is küldte eze­ket Sopronba. 87 ) Koltai Virgil nem ismerte ezeket a szinházi és profán napló­kat , pedig a negyvenes évek szini életét ezekből ismerhetjük] meg igazán, nem az újságok szépítő cikkeiből. 88 ) De térjünk vissza a szinház történetére. 1841-ben Roll Antal ápr. Î2. nyitotta meg a színházat Gutz­kow Wer«írjével. Társulatának tagjai voltak "Katzer és Kafzérné, akik később a magyar színészethez pártoltak! át. *RóII hanyag és rendetlen ember volt, a darabok Kiállításával nem sokat gondolt. Ezért Ecker színpadi naplója sokat korholja. Előadta Maria Stuar­tot május 17. és Shakspere Amit akartok-\kl május 22. Viola címmel, amely darabról Koltai Virgil tévesen hiszi, hogy magyar tárgyú. 89 ) Junius 18-tól kezdve Maria Denker, a bécsi Burgtheater tagja, 6 estén át vendégszerepelt. 18. Die gefährliche Tante. (Al­bini.) 19. Vormund und Mündel. (Raupach.) 20. Corona von Sa­luzzo. (Raupach.) 21. Donna Diana. (Moretö.) 22. Zuriicck­s'etzung. (Töpfer.) 23. Der Pariser Taugenichts. A győriek nagyon ünnepelték Denker Máriát. 22-én versben köszöntötte fel a közönség nevében Rontó Károly főhadhagy. A művésznőt annyira meghatotta, hogy az üdvözlés alatt elájult. Éjjel zenével lepték meg. Július 24. a szinházat az ő tisztéletére és elő­ször is mill y-gyertyákkal világították ki, ami Ecker János naplója szerint nagy szenzáció volt. Elutazása előtt nagy bankettel ünne­pelte Győr előkelő közönsége a művésznőt. — Július 8. fellépett Győrött Heurteur híres bécsi színész is. Az évad legkimagaslóbb eseménye azonban Rettichné szereplése volt, aki július 23. a szá­mára irt Gris'èdist alakította, július 24. Kommher és Gabriele c. vígjátékokban lépett föl. Rettich Júliát és férjét a győriek szintén éjjeli zenével" ünnepelték. Július 31. a társulat előadta Rontó Károly helybeli főhadnagynak Ilona, Szegedins 'Befreierin c. hazafias darabját. Szept. Birch!— Pfeiffer Szapáry péter)o. került színre. ;K) ) Szept. 21. fejezte be előadásait Roll, összesen 110 estén ját­szott. Ecker János szerint a győriek nem voltak vele megelégedve. Rosszul fizette színészeit, a jobbak sorra otthagyták, rossz dara­bokat adott elő. Ezért a szinházat 1842 nyarára Schmidt Sándor temesvári színigazgatónak adtáK ki. Schmidt, bécsi selyemgyáros és műpártoló mecénás, 1836—1841 a pesti német színháznak volt a bérlője. Vele érte el virágkorát a pesti szinház, mert nem sajnált pénzt és fáradságot, hogy előadásai minél szebbek legyenek. A nagy ope­87 ) Győri megyehatósági elnöki iratok 482/1852. 88 ) Ecker János életéről, műveiről, koráról és társadalmi jelentőségéről \. Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, 1929. 148. 1. 89 ) Koltai, I. 105. 90 ) Mindezeket az adatokat Ecker J. Theater Kritikájából merítem. A Th. Kritik nincsen lapszámozva.

Next

/
Thumbnails
Contents