Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

várkapitány, igaz, hogy Győrött iis Egry s

Már

;

ton a 17. században egyazon időben főszolgabíró és városbíró, azonban ha Pereszteghy Jánost, &z ötvöst, hivatali állásban képzeljük, hihetőleg arra az időre iparát beszüntette. Mindenesetre érdekes, hogy Pereszteghy Jánostól ötvös munkát — legalább tudtommal — a 40-es évektől már nem ismerünk. És bár a kőszegi ötvösök egyik átirata 1651-ben Pereszteghy János »cehmesternek« szól, ez tálán még nem okozna fennakadást, mert hiszen magát a céh mesterséget tisztviselői minőségében is megtarthatta. Mindenesetre érdekes adatot említhetek Győr város levéltárának 1668. évi protocollumából. Biró Gergelyné Nemes Sümeghy Erzsébet, azelőtt Pereszteghy János özvegye, 1668-ban eladja a »domus Pereszteghy ana«-i Sabarics Lukács ötvösnek 350 forintért.

1

) Ez a Sümeghy Erzsébet pedig a győri székeskáptalan hiteles helyi levéltárának még 1657-ből származó fölvallási jegyzőkönyve szerint a szolgabiró (Judlium) Pereszteghy Jánosnak a felesége volt.

2

) Mármost: ha a Pereszteghy-házat a szolgabiró Pereszleghy János özvegye épen egy ötvösmesternek adja el, nagyon hihető, hogy itt az ötvösmester Pereszteghy János házáról van szó, s ez esetben az ötvösmester és szolgabiró Pereszteghy János akár egy személy is lehetne. Mivel pedig az özvegy 1668-ban már mint Biró Gergelyné szerepel, lehetőnek gondolhatnánk, hogy Pereszteghy János ötvösmester legkésőbb 1667-ben halhatott el. Lehetséges természetesen az is, hogy a iszolgabiró Pereszteghy János az ötvösmester Pereszteghy Jánosnak a fia volt; aki ez esetben java férfikorában halt el. A Győr-káptalandombi plébániának anyakönyvei sem hoznak világosságot. A [kereszteltek anyakönyvében egy Pereszteghi Jánosnak és Molnár Kutajn-nák leánya Anna (1674. július 27.) és ugyancsak Pereszteghi Jánosnak, azonban »Anna Peresztegin ex Refalu« ileánya Judith. (1679. február 11.) Eíz a Pereszteghi János — mint egy személy — az ötvösmester Pereszteghy Jánosnak fia, vagy unokája egyaránt lehetett. Fentebb szó volt már Georgius Horuat aliter Eötuös, Tyrnauiensisvöl. Amint neve is mutatja, Nagyszombatból való, 1631. június 21-én lett győri polgárrá.

3

) Ez a Nagyszombathi Horvájt György ötvösmester 1634-ben feleségével — Pap Katalinnal és Éva nevü leányával — a győri székeskáptalantól mint földesúrtól 52 magyar forintért örökjogon megkapja azt a ^polgári házat, amely azelőtt Maarthon Gergely (szabó) özvegyéé, Mészáros másként Meszely Kataliné volt, de nevezett asszony katonákkal eltűnt a városból és halottnak hiszik.

4

) A székeskáptalan fölvallási jegyzőkönyveiben szó van égy Stephanas Eötuös-rŐi, aki feleségével, Czapári Margittal (azelőtt x

) U. o.: Prot. 1664—1690. 35. 1. 2

) Győri szkápt. hit. h. lvtára : 1657. Lad. 15. Fasc. 45. Num. 2249. 3

, Győri városi levéltár: Prot. 1600—1639. 335 1. 4

) Győri szkápt hit. h lvtára ; 1634. évi 8 fölv. jkönyv, 89. 1. (Ez a ház a város „Harmadik Jarassa"-ban volt. (Győri városi Ívtár : Prot. 1600—1639 298. 1. - 1615 dec. 29.)