Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Klemm Antal: A magyar szórend alapjai

muak. A vers hangszakaszai egyenlő időtartamúak, a hangerő nekilenaülése szabályos időközökben történik. A közönséges, természetes beszédben <Ls van bizonyos ösztönszerű törekvés a hangszakaszok szabályos tagolására, öntudatosan a versköltők és a művészi prózaírók törekszenek erre. A fiziológiai hangsúlyt fölhasználjuk a mondat értelmi árnyalatainak kifejezésére. Amely fogalmat beszédünk folyamán értelmileg fontosabbnak tartjuk, vagy amelyhez fokozottabb érzelem fűződik, az annak megfelelő szót kiemeljük beszédünkben. E logikai és érzelmi fontosság érzéki kifejezésére fölhasználjuk a fiziológiai hangsúlyt, olykép, hogy az illető fogalmat a hangszakasz élére tesszük. Egy-egy hangszakasz időtartama a közönséges, természetes magyar beszédben átlag három—négy szótag kimondási idejének felel meg, tehát átlag három—négy szótagból áll, de lehet három szótagnál kevesebb és négynél több is, az előbbi esetben a beszéd menete (tempo) rendszerint lassúdik, az utóbbi esetben rendszerint gyorsul. Néha a nyomatékos fogalomnak megfelelő szó maga tölti ki szótagjaival az egész hangszakaszt, néha még más kevésbbé fontos szó vagy szavak kerülnek utána ugyanabba a szakaszba, még pedig rendszerint olyanok, amelyek értelmileg legközelebb összefüggnek vele. Vannak oly szavak is (a névelő, a vonatkozó névmás, a névutók; a (kötőszók legnagyobb része), amelyek nem oly fontosak logikai szempontból, hogy erősebb nyomatékot kapjanak a beszédben, azért ezek rendszerint nem kerülnek a hangszakasz élére, hanem a mondat elejére a hangszakaszon kivül, azaz a névelő, a vonatkozó névmás és a kötőszó gyenge nyomatékkal szakaszelözö lesz. Alkalomadtán más mondatrészek is lehetnek a mondat elején szakaszelők. Te még f kicsi vagy. A mondat belsejében a névelő, a kötőszó és a névutó a megelőző szakaszhoz fűződik hozzá a beszédben. A kötőszó ily esetben gyenge nyomatékkal szakaszelőző is lehet. Két mondat között a kötőszó és a vonatkozó névmás az előző mondat utolsó szakaszához fűződik hozzá. A szakasz után is lehet gyengébb nyomatékú rész, ez a szakasztoldás: Ki meri azt f mondani? Nem minden szakasz eleje egyformán nyomatékos a mondatban, a legnagyobb nyomaték a lélektani állítmány szakaszának elején van. A lélektani állítmányi első szakasza a mondat föszakasza (Brassai mondatzömmk nevezte), mert benne van a mondat legfontosabb része, a mondat ^lelke, az állítás: a lélektani állítmány. Gyakran a nyelvtani állítmány — mint a mondatnak értelmileg és érzelmileg legfontosabb része — alkotja a lélektani állítmányt, tehát a főszakaszt. Ha más mondatrész a legfontosabb, s így ez szerepel lélektani állítmányul, akkor ez alkotja főnyomatékával a főszakaszt; utána ugyanazon szakaszban mindjárt a nyelvtani állítmány következik mint értelmileg vele legszorosabban összefüggő része a mondatnak. Ha azonban nem fér bele abba a szakaszba, akkor utána új szakaszt alkot. Ez a magyar szórend alaptőrvénye, tengelye. A mondat fonetikai tagolása tehát a mondat szerkezetére is hatással van, főkép a szavak rendjére, de hatását érezteti a sza-