Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Gálos Rezső: Kisfaludy Boldizsár levelei

titkárai fölváltva teljesítenek a négy mélyföldnyire levő »mezei hazaban« szolgálatot. Kisfaludy Boldizsár azonban Grosboisban lakik, mellette: erre vonatkozik, hogy mikor magára marad, megírja anyjának: »mar nem lakom kalastrom mellett, hanem itt Parisban ...« Nagy dolog volt a fejedelemnek s Rákóczi tragikus sorsához tartozik, hogy mikor egyébként |is vallásos, hivő lelke legjobban elmerül Istenben, akkor kényszerűi a pogány török szövetségét keresni, hogy esküjét, fogadalmát: Erdély; fölszabadítását végbevinni újból, még ilyen áron is megkísérelje. Hivei közül Lengyelországban sokan elmaradtak. Párizsban is sokan elbúcsúztak tőle: megjött hazulról a »gracia«; maga Szathmári Király Ádám már 1717. elején hazamegy. Most, a török fordulat újabb elhatározást követel — és Kisfaludy Boldizsár Párizsban marad. Egyrészt anyja is tiltja: »rresszebb országra való bujdosast»magam sem kívánok, kiváltképen arra a földre, kit Kegyelmed tilalmaz. Nem reménlem, hogy azt kívánnák tőlem.« Másrészt Párizsban is kell néhányuknak maradnia: csak így magyarázhatjuk, hogy most is Rákóczi zsoldján él: »Én senki mellett sem vagyok, hanem régi Uram fizetésén, magam szállásomon élek, és ha azt, amit számomra rendelt, rendszerint felvehetem, takarékossan és becsületessen élhetek belőle. De az idő most nehéz és a pénz szűk lévén, nehezen fizetek, mindazonáltal az Isten napról-napra eltart.« Haza egyelőre még sem kívánkozik; bár anyja is, Török István is megszereznék a gráciát : arra kéri őket, hogy nélküle ne tegyenek lépést ebben az ügyben sem. Több oka van maradni. Otthon sem tudna mihez kezdeni: »Más ember háta mögött kucorogjak? Szántani nem tudók, se (ökröm, se földem nincs ...« A másik ok:, a hite. »Mig otthon voltam, édes Asszonyom Anyám, hitemben és vallásomban nem háborgatott kegyelmed, de már egynéhányszor értettem, hogy akarná kegyelmed, hogy vallásomat megváltoztatnám, mely éppen nem lehet. És ez legnagyobb oka bujdosásomnak.« E sorokat csak úgy magyarázhatjuk, hogy Kisfaludy Boldizsár is, atyja is kálvinisták — Kisfaludy István felesége Bocskay-leánu volt! — de anyja, Pongrácz Zsuzsanna (Pongrácz Ferenc és Dessewffy Anna kilencedik gyermeke) buzgó katholikus; fivérei most kaptak a Habsburgoktól báróságot, Eszter nővére Apponyi grófné, egy fivérük fölszentelt püspök. ílosvayt maga Rákóczi térítette át; Király Ádámot nem sikerült s Kisfaludy Boldizsár inkább haza sem jön... De van egy harmadik oka is rá. »Lehetne más ok-is, ki itt tartóztatna.« Adám bátyja tud is valamit, róla, hogy Boldizsár itt házasodik meg — írja ugyan, hogy csak tréfált ő kegyelmével (»ha akarnám, lehetne mód benne«) — de a vér a maga nemzetéhez szokott vonni: azért ígéri, hogy csak az anyja és Török István fogják őt megházasítani, ha nazamegy. »Mivel most a törökkel való békeséget traktálják, úgy adhatja Isten, hogy az én Uram vs,, ki moist a» török földjén van;, több bujdosó magyarokkal együtt haza mégyen; akkor én is innen hazafelé bátorságosabban mehetnék.« — A passzarovîci béke nem