Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Gálos Rezső: Kuncz Jenő

Temesvárott volt tisztviselő '(pénzügyi titkár, vagy kataszteri felügyelő), anyja azonban ízig-vérig győri lány volt: Schäffer Jakab tekintélyes jómódú győri polgárnak és Ekker Magdolnának, az Ekker János leányának volt a gyermeke. 1862-ben kötöttek házasságot, de a boldogság röivid volt, anyja rövidesen elhagyta atyját, 1864 áprilisában hazajött Győrré és válópert kezdett. Atyja ugyan Rómáig fellebbezett, de hiába, a válást kimondták' és a közben 1864 május 14-én már Győrött, a Schaíferék házában megszületett gyermeket az anyának Ítélték. A jó Isten is úgy akarta, (hogy Kuncz Jenő Győrött és a győrieknek szülessék meg. Itt a Rába 'partján játszotta első gyermekjátékait, itt kezdte és itt végezte minden iskoláját. Anyja korán kezdte a gyermeket oktatgatni és mire a Jenőkei a belvárosi róm. kath. elemi iskolába került, már magyarul és németül tudott írni és olvasni és az egyszeregynek minden nehézségén túl volt; könnyűszerrel tanult és valóságos tudós nebuló volt a sok kis tudatlan között. A többi kis pajtás bizonyára épen olyan ámulattal hallgatta tudományát, mint később mi valamennyien a (Kisfaludy Kör felolvasó asztalánál, különösen elnöki megnyitóiból, az irodalmi vacsoráknál a fehér asztal mellett, vagy a ménfői kis uradalom vendéglátó házigazdájától. Ma is jól emlékezik tanítóira: az első osztályban Jilg János Ede, a másodikban Skultéthy László, a harmadikban Bánóczy János, végül a negyedik elemiben Mendel Lambert volt a tanítója. A mindvégig »első kitűnő*, gyerek bizonyos meghatottsággal, talán egy kis félelemmel ment el naponként, iskolába menet a bencés gimnázium ódon vastagfalu kiskapus épülete mellett, — akkor még megvolt a gimnázium régi épülete — és nézegette a kapu felett

1 a márványtáblát, amelyen a gimnázium hires diákjainak neve ékeskedett. Ott látta Deák Ferenc, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, a Kisfaludy ak neveit és nem kis. aggodalommal gondolt (mint minden gyermek) a gimnázium misztériumaira. És egyszer csakugyan elkövetkezett a nagy nap, mikor oda be kellett kopogtatni. Nem kisebb ember, mint Kautz Gusztáv, a királyi jogakadémia igazgatója — a győriek

1 hires, kedves jó Guszti bácsija — akivel Kunczék atyafiságban voltak, vezette fel Kuncz Eduárdnét 1874. október elsején a gimnázium igazgatójához a gyermekkel együtt; az igazgató meg nem kisebb ember volt, mint Vaszary Kolos. Szörnyű híre volt Vaszarynak is, meg a tanári íkar szigorúságának''is a gyermekek között, dobogó szívvel lépte át. Kuncz Jenő a gimnázium kapuját — hogy csakhamar ennek az iskolának is eminens tanulója legyen. Milyen szép lett hamarosan |ez a rettegett világ, milyen meleg lett a [környezet! Milyen kedves volt, mikor az öreg pedellus, Farkas, a 'primuszt és a secundust harangozta a gimnázium tetején hagyon.ányosan elhelyezett kis haranglábon kötélrejáró csengővel. A kis parvistából grammatista, szintakszísta, mind nagyobb diák lett, de változatlanul kitűnő tanuló. Már a negyedik gimnázium végeztével, 1877. júliusában gondos anyja elküldte és azontúl többször is, egy-egy hónapra Sopronba, hogy a német nyelvben gyakorolja magát. Akkoriban kitűnően meg