Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Szemle - Győri Szemle - A dunántúli táj. (Kogutovicz Károly előadása)
A dunántúli táj. Kogutovicz Károly dr. előadása. — Dunántúl tudományos kutatásának megszervezést. A város közművelődési bizottsága mind személyi, mint pedig tárgyi vonatkozásban szerencsésen választotta meg első előadását, amikor Kogutovicz Károly egyetemi tanárt hivta meg az előadói asztalhoz. Kogutovicz — i a Dunántúl é)s a Kisalföld munkaszerzője — nemcsak, mint a Dunántúl legalaposabb ismerője tarthatott számot az érdeklődésre, hanem — s talán ez előadás során elsősorban — mint az új földrajzi kutatásnak, tájak megismerésének irányítója és szervezője. Győr város közművelődési bizottsága is elfogadott - munkaprogramjának szinte tengelyévé tette a helyismeret, a tájkultúra szolgálatát. A Győri S'zemle megindulása óta műveli és i hirdeti ennek fontosságát s ezért Kogutovicz Károly dr. előadása számunkra különös értéket és eseményt jelentett. Kogutovicz professzor előadásának csupán ezzel a szándékainkat közelebbről érintő részével óhajtunk most foglalkozni, melyben találóan rámutatott arra, mennyi feladat vár még reánk a szülőföld: a magyar vidék, tájak és városok tanulmányozása és megismerte lése kapcsán. Felfelfedezni és feltárni mindazokat az értékeket, amelyeket a magyar vidék rejteget, ezzel mindennapi környezetünk tartalmát gazdagítani és ,az újjáépítés helyes útjait megjelölni, nemcsak nemes, hanem hasznos nemzeti munka. Előadó ezért felvetette a Dunántúl Barátai Egyesületének a gondolatát. Ennek az egyesülésnek volna hivatása mindazokat egyetlen hatalmas táborba egyesíteni, akik ezekért a gondolatokért, a dunántúli gondolatért lelkesedni tudnak. Tízezrek filléreivel mégis elő lehetne teremteni azokat az anyagi eszközöket, melyeket a kutató munka, a felvilágosítás és ismertetés propagandája nem nélkülözhet. A lelkes dunántúliak tábora azonban pótolhatná |azt i,s, ami hiány az anyagiakban mutatkoznék. Miért csak a német ifjúság járhatja be a mi dunántúili tájainkat, miért tudnak azokon segíteni? Bizonyos, hogy ha a magyar föld és nép tanulmányozására ilyen hatalmas táborunk volna, minden legkisebb falúban is volnának előőrsei, akik készséggel támogatnák a tanulmányozó, kutató ifjúságot. Pénzáldozatok nélkül elérhetnők célunkat, az ifjú tudósok egy-kettőre feltárnák természeti kincseinket, népi szokásainkat, a-falú társadalmi viszonyait, a gazdasági élet részletproblémáit stb. A Dunántúl Barátainak Egyesülete előadó gondolata szerint hivatva volna arra, hog}'- a helyenkint már örvendetesen megindított hasonló megmozdulásokat egy nevezőre hozza, vármegyénkint megszervezze és megerősítse. Feladata volna a kutatás kezdeményezése, megkönnyítése, a dunántúli gondolat népszerűsítése, értékes város- és tájmonografiák kinyomtatása és elterjesztése. Feltétlenül kapcsolatot találna a vármegyei és városi hatóságokkal, az idegenforgalom szerveivel, főként azonban gazdag lokális anyaggal gyarapítva a tanítás anyagai, nagy szolgálatot tenne a közoktatás és nemzetnevelés ügyének is.
