Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Bánkúty (Bászel) Ernő: A Petőfi Ház és Győr. Endrődi Sándor kiadatlan leveleivel

A Petőfi-Ház és Győr. Endrődi Sándor kiadatlan leveleivel. Amikor a Petőfi-Társaság 1906-ban alapításának harmincadik évfordulóját megérte, elérkezettnek látta az időt arra, hogy állandó otthon után nézzen. Hamarosan akadt is egy megfelelő művészi stílusú épület: a Feszty Árpád-féle Bajza-utca 21. számú villa, amelyben Jókai Mór, a Petőfi-Társaság alapítója és első elnöke egy évtizedig lakott, ugyanis éppen ekkor eladóvá vált. A Petőfi-Társaság új elnöke, Herczeg Ferenc és az elnöklete alatt működő bizottság, melyben Endrődi -Sándor, mint új alelnök is helyet foglalt, azt az objektumot alkalmasnak találván egy Múzeum céljaira, állami és fővárosi támogatással meg is vette azt s PetőfiHáznak nevezte el. Ennek az épületnek Múzeummá való átalakítása, berendezése és felszerelési költségeinek előteremtésére a Petőfi-Társaság több akciót indított. Országos sorsjtékra szerzett engedélyt, megindította a Petőfi-könyvtárt s a magyar hölgyek bevonásával PetőfiAlmanachot adott ki. De ezenkívül Petőfi-matinékat is rendezett a fővárosban, majd Petőfi-ünnepélyek tartására szólította fel az egész ország társadalmát. Győrnek a Petőfi-kultuszt szolgáló mozgalomba való bevonását Endrődi Sándor vállalta magára, azoknál a kapcsolatoknál fogva, melyek őt Győrhöz fűzték. Idefüzte egykor a szerelem szálaival egy leány, Écsy Antonia, ki után a 70-es években gyakran lejárt Győrré s kit idővel meg is hódított, feleségévé tett, de kivel a sors kegyetlen rendelése folytán csak egy évtizedig élhetett együtt; idekötötte irodalmi munkásságának egy jellemző ága, fordítói munkássága, mert itt jelentek

1 meg 1888-ban az Egyetemes könyvtár 13. és 19. számaiként első műfordításai kedvelt költőjéből, Heinéből; ideláncolta egy egész leletre szóló barátság szálaival egy iskolatárs; idevonta a szerelem és barátság révén a férfikorban megismert baráti kör, melyet évenkint legalább egyszer felkeresett. Idehozta sportszeretete, mely a jó barát utján a Győri Csónakázó Egylethez vezette, melynek szinei alatt többször végigszelte a győri vizeket és amely egyletnek tiszteletére rendezett estélyein nem egyszer megjelent, többször költeményeivel is szerepelt, de mindenkor pompásan elszórakozott. Az itt élő osztálytárs jó barátja, Mihálkovics Tivadar kö«zjegyző volt, akivel nemcsak sűrűn levelezett, hanem akivel hol Győrött, hol a Balaton partján, Alsóőrsön, hol Budapesten évenkint gyakran találkozott. Mi sem természetesebb tehát, hogy Endrődi Sándor e barátjához fordult a Petőfi-Ház támogatása ügyében is találkozásaik alkalmával élőszóval, de Írásban is. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyrészt levelezés utján folyt ez ügyben a tárgyalás

1 a barátok között és ezeket az írásbeli dokumentumokat (illetve ezeknek csak idevonatkozó részeit), az okét