Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Adattár - Mohl Adolf: Győr elestének és visszavételének irodalma. Második, befejező közlemény
A körmenet a kapunál 2 csoportra oszlott s egyik oldalon Pálffy, a másikon Schwarzenberg) képe előtt sorakozva, meghallgatta a magyar és német szentbeszédeket, melyeket jóhirű világi és szerzetes szónokok tartották.*) Mindezekben a székeskáptalan volt a vezető szellem. Mikor a Jézus-társaságii atyák 1627-ben Győrött letelepedtek, a székeskáptalan a telek átadásakor kiköti, hogy a Győr visszavételének évfordulóján szokásos körmenetre a rend az összes tanulóifjúságot fölvonultassa. 2 ) Gondosan őrizte a belőtt fehérvári ikaput és a Stehenich szerezte Pálffy-képet is, mindaddig, amig ez utóbbit a városnak megőrzésül át nem adta. 3 ) Győr visszavételének évfordulóját azonban nemcsak Győrött, hanem más helyeken, sőt messze idegienben is ünnepelték, rendesen olyan főiskolákon, ahol nagyobb számmal voltak magyar tanulók is. Ilyen főiskolai ünnepedet tartottak: 1. Strassbiirgban, 1498-ban. (112., 113., 114., 133. sz.) 2. Bécsben, 1598-ban. (116., 117. sz.) 3. Badfzenben, 1599-ben. (124. sz.) 4. Gorlicében, 1602-ben és 1607-ben. (125., 127. sz.) Idehaza még kosi jetékokkal is sokáig ünnepelték Győr viszszavételének dicsőséges emlékezetét. Ezeknek emlékei a következők): 1744-ben a Sopronban időző glróf Zichy Ferenc püspök tiszteletére a j ! ., t. atyák a líceumi Od'eumban ezí a színművet adták elő: Jaurini oppagnatio. Fölemlíti a jezsuiták naplója. (Wien, Hofbibliothék.) Az 1820. május elsejei nyomtatványnak ez ,a címe: Énekek, melyeket a igyőri akadémiai Ns. Ifjúság elmondott, midőn a Győr visszavételéről nevezett Hősi Játékot előadná. (143. szí.) Ezt az ünneplési módot bizonyára nem akkor, 222 év után, kezdették, hanem csak hagyományosan folytatták. A győri Streibiig-nyomdában 1836-ban megjelent: »Gyorviszszavétele. Eredeti hősi játék 3 felvonásban. Szerzetté Horváth Endre.« (147. sz.) Mindez arra mutat, hogy ilyen hősi játékokat gyakran, talán évről adtak elő, jólehet nyomtatásban nem igen jelentek meg. Kéziratban bizonyára még több is lappang. Legtovább tartottak a hősi eseményre vonatkozó prédikációk. és Gyula pápának ajánlott »Oratio«-jávai hívta föl Európa figyelmét Győr elvesztésének fontosságára. (5. sz.) Ezeknek tulajdonképeni megindítója Kutassy győri püspök volt, aki 1594. jun. 28-án, a regensburgi országgyűlésen mondott Mintegy viszonzásul Scher er György, a híres bécsi j. t. szó*) Pálffy képét az irigy német lakosság több éven át eltűntette. Ezen aztán a nagyhirnevű nagyprépost, Stehenich János de Jerebich segített. 1751-ben Pálffy János nádor teste fölött Vöröskőn ő tartotta a gyászbeszédet, S ekkor a szokásos tiszteletdíj helyett Pálffynak, a győri hősnek, ott őrzött képét kérte és kapta emlékül. 2 ) Acsay : Ä győri kath, főgimn. tört. 20. 1. 3 ) Innét került 1874-ben a bencés gimnázium múzeumába.
