Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században
Mégi a szabadságharc előtt találkozunk Johann Streicher nevével. 1845. október 9-én mutatta be remekét, s nyitott láda előtt (»vor offenen Lade«) mesterré és a céh valóságos tagjává fogadták. 1853-ban inast szegődtet, többet azonban imár nem tudunk róla. 1847. március 8-án remekelt Adolf Ecker, aki Gusztáv Hauszernél tanult, s 1838. április 9-én szabadult.i) Ügyes rajzoló lehetett, mert dicséretben is részesült. Hofbauer János rajztanítósága idején ugyanis (1830—1839) a helytartótanács építészeti osztálya — amely az időben intézte a igyőri nemzeti rajziskola irányítását — külön dicséretben részesítette egyes tanulók rajzait. 2 ) A dicséretet nyerték közt találjuk Adolf Ecker rajzát is, amely keskeny kiugrású homlokzatot mutat. (Az iparostanulókkal a saját iparágukba vágó rajzokat csak Hofbauer utóda, a kiváló Fruman Antal készíttetett rendszeresen. 3 ) Adolf Ecker mint ötvösmester elég hosszan dolgozott Győrött, mert nevével még 1862-ben is találkozunk. Már a szabadságharc után remekelt ,az izr. vallású Bernhard friediróann 1852. augusztus 28-án. 4 ) Két fia szintén ötvösséget tanult apja mellett, mégpedig József (győrszigeti születésű), aki 1866. július 29-én szabadult és Ede 1869. március 21-én. Később nem találkozunk nevükkel, az apa, Bernhard Friedmann azonban 1871. ápr. 30-án még' aláírja Cari Spath szegődtetését. 1856. augusztus 6-án remekel Leon Pfiiig, s még 1859-ben előfordul a neve. 1859. december 4-én Adolf Relier mutatja be remekét. Fia a fennebb már említett Keller Adolfnak. Christian Raabnál tanult, s 1843. október 5-én szabadult, 17. évében, tehát elég fiatalon. Felszabadulása után két évig Christian Raabnál dolgozott, s akkor 1845-ben vándorútra ment. 5 ) Pozsony, Bécs, Linz voltak állomásai. A magyar kir. kancellária a vándorkönyvét Bajorország-, Hannover-, Poroszország-, Szászország- és Württembergre, sőt Franciaországra is láttamozta 3 esztendőre, hasonlóan ugyanakkor az illető követségek is, azonban fezékre a távolabbi helyekre nyilván nem ment, hanem inkább Bécsben dolgozott. 1848T>an már ismét Győrött van alkalmazásban, mégpedig! Gustav Hauszernál. 1850-ben ismét Bécsbén találjuk Wilheflm Bocknál, 1851ben Győrött Adolf Eckernél, majd aztán megint Bécsben, 1854-ben Tatán, 1855—1858-ban Győrött Bernhard Friedmannál. Ekkor 1859. szeptember 6-án írja folyamodványát a városi Tanácshoz, hogy miután »az ideiglenes iparszabályok által a mesterjog elnyerésére megkívánt képességekkel felruhazva« van, — — »az aranyi és ezüst művesi mester jogot az illető céh által feladandó 's általa elkészítendő remek darab felmutatása után kegyesen megadni « kéri. A városi Tanács aztán az »ideiglenes ipartörveny« 95. §-a alapján október 8-án (hátiratilag rávezetve) meg is adja néki a jogot a *) Rómer Flóris Múzeum : Győri ötvösök jegyzőkönyve, 1768—1871. 2 ) Bedy Vince : Győri nemzeti rajziskola története. Győri Szemle, 1930. 28. lap. 3 ) U. o. 30. 1. *) Rómer Flóris-Múzeum ' Győri ötvösök jegyzőkönyve, 1767—1860. s ) U. o. : Győri ötvösök iratai. (Adolf Keller Vándorkönyve.)
