Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században
A 18. században már Győrött is csökken az ötvösök száma. Hiszen a szatmári békével változtak a gazdasági körülmények, másrészt a maglyar viselet sem dívik már úgy, mint régebben. Ha pl. 1670-ben 8, s még! 1692-ben lis 7 Ötvösmestert találunk Győrött egyazon időben, 1 ) már a 18. században az 1720-i országos adóösszeirás szerint 2 ötvös van Győrben, 1732-ben pedig Győr vármegye jelentése szerint 2 ) Győr városának »also varosaban« 3 aranyműves lakik. A jelentés szerint az egyik nemes, a másik polgár, s mindketten harmadik — német — társukra panaszkodnak, hogy bár csak német kardokat volna szabad készítenie, mégis a katonatisztek támogatásával ötvösmunkát is készít, s nekik kárukra van. (Ha a vármegye jelentése nem mondja Is meg a »három« Ötvös nevét, mi 1732-ből 4 ötvösmesterét ismerjük Győrött: Deák István céhmestert, Johann Michael Crinnes, Letovics István jés Hancz Adam ötvösmestereket.) A 18. század legelején Szálai Ferenc ötvösmester nevével találkozunk. Szálai Ferenc »első tanitvany« Ötvös Mihály Uram (bizonyára Kecskeméti Balassa Eötvös Mihály) inasa volt, s április 24-én szabadult. {Hogy melyik esztendőben, az kisiklott a jegyzőkönyvből. Talán a 17. század 80-as éveiben.) 1700. november 5-én már mint mester 4 forint büntetésbe (esett, mert valami ezüstöt találtak nála. 3 ) Ügy látszik, Pápán is tartózkodott, mert 1728. június 6-án szegődteti a győri céh »Pápán lakozott Szállal Ötvös Ferencz« fiát Szallai Jánost 4 esztendőre Deák István céhmesterhez, ki helyette leteszi az[ 1 í szegődtető pénzt. A 18. századnak Győrött egyik legkiválóbb ötvösmestere Johann Michael Crinnes, akinek fennmaradt munkája a győri bencés templomban lévő pacifikálé. Johann Michael Crinnes, vagy mint magyarul írja magát: Crinnes Mihály — úgy látszik — máshonnan jöhetett Győrbe, mert már mint Herr Hans Michel Crinnes állott be 1700. okt. 30-án a győri céhbe: Szumpter Adám és Deák István voltak a kezesei. 1708. április 28-án remekelt. 4 ) (Ha mint mester jött máshonnan, erre nyilván }itt is kötelezve volt.) Mint Győr városának egyik Protocolluma nem sokkal előbb említi, »Keines Mihal az Nemet Eötvös adta magát az város közén 1708. április 3-án: azaz győri polgárrá lett. W. Kőszeghy Elemér tehát tévesen mondja működését 1712—1754, illetőleg másik helyen 1714— 1754, 5 ) mert Crinnes 1708-tól, illetőleg már 1700-tól dolgozott Győrben; 1714-ben pedig már mint kulcsosmesterrel találkozunk vele. 1 ) A közeli Sopronban a 17 sz.-ban egyszerre három mester tevékenykedik. (Csatkai Endre: Soproni ötvösök a 15—19. században. 12. 1.) 2 ) Illéssy János : Magyarországi ötvösök 1732-ben. Arch. Ért., 1904. 385-397. 1 3 ) Rómer Flóris-Múzeum : Győri ötvösök jegyzőkönyve, 1663—1779. 4 ) Rómer Flóris Múzeum : Győri ötvösök jkönyve 1663 —1779. s ) W. Kőszeghy Elemér : A m. ötvösjegyek rendszeres gyűjtéséről. Arch. Ert., 1912. 146 és 147. 1.
