Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

A kehely Nagyfalvy Gergely zalavári apát, anájd váci püspöké volt, a talpazat alján már részben levásott felirat még mindig igazolja: »PECVLIVM CASTRENSE. GREGORY. NAGIFA (LVI) (EPP) (V)ACIENSI(S) ANNO DOMINI 1637 DI RVA.... AVRINI«.

1

) Pereszteghy Jánosnak egy másik munkája lis van Győrött, a református egyháznak egyik aranyozott ezüst úrvacsorai födél es kupája 1634-ből.

2

) Azaz Pereszteghy János az 1630-as években csakugyan dolgozott Győrött. Csak az lehet a kérdés, hogy mettől meddig? W. Kőszeghy Elemér azt mondja,

3

) hogy »a 17. század elején Pereszteghy János volt a céhmester Györben«. Működését 1600— 1651. jelzi. Téved

1 azonban, hogy munkásságát olyan 'korára teszi. Tévedése nyilván a Szitás Miháiy-féle felszabaduló levélnek tulajdonítható.

4

) Szitás (SzittasJ Mihály nevű inas ugyanis négy évet tanult Érseghuyvary Eötvös Ferencnél, győri po;gárnál,

5:

) s felszabaduló levele ezekkel a szavakkal kezdődik: »Nos Joannes Peresztegy, aliter Eötvös, Magister, et Praefectus Cehae, Caeterique Magistri artis Aurificae liberae ac Regiae Civitatis Jaurinensis«. Azaz Pereszteghy János ötvösmester volt akkor a céh elöljárója, céhmestere, azonban nem 1600-ban, mert alul a !sor: »Actum ei Datum Jaiirini, Anno recuperatae Salutis, Millesimo, Sexcensimo«. —- (sic!) befejezetlen. Utána aláírás, pecsét sincsen. Feltűnik az is, hogy a szépen megírt pergament-okmány, amelyben a hevek piros betűkkel vannak kifestve, Győr városát »libera ac Regia Civitas«.-nak említi, holott Győr csak 1743-ban lett szab. kir. várossá. Bizonyos tehát, hogy itt egy későbbi — Inem ís gondos — másolattal van dolgunk. (A pergament okmány szine, megtartása a 18. század második felére enged következtetni, amikor Győr városa már csakugyan sz. kir. város volt.) A valóságban Pereszteghy^ János nevével először csak 1628ban találkozunk. Győr városának tanácsjegyzökönyveiben Megyery Jakab nemes úrnak és feleségének — Bornemissa Magdolnának — e

9

:

U ügye van előttünk Eötuös Joannes aliter Peresztegy-vei, valami neki átadott ezüst tárgyában.

6

) Pereszteghy János 1628-ban is még csak ötvösmester és nem céhmester. Alár annál az ügynél azonban, amelyben Diacich János, az ifjú Ötvösök /magistère (Magister Juniorum artis Aurifabricae), mint Pereszteghy János legénye (famu*) Nagyfalvi Gergely mint kanonok került Győrbe 1608—1609-ben és itt élt halá áig, 1643-ig. 1625 —1637. zalavári apát is volt, 1635. óta váci püspök. A kehely Nagyfalvi Gergely apátságának épen utolsó esztendejében készülhetett Győrött és bizonyára nála maradt. V. ö. Szabady Béla : Nagyfalvi Gergely váci püspök, zalavári apát. Pannonhalmi Szemle, 1^32. 213—232. I. 2

) Jankó László: Győri ötvösmunkák a 17—19. századból. Győri Szemle, 1933. 132—135. 1. 3

» W. Kőszeghy Elemér : A magyar ötvösjegyek rendszeres gyűjtéséről. Arch. Ért. 1912. 146. 1. 4

) Rómer Flóris-Múzeum : Győri Ötvösök céhiratai, 8. szám, 5

) Érseghuyvary Eötvös Ferenc 1635. nov. 3 án lett városi polgár. (Győr város levéltára: Prot. 1600—1639. 342. 1.) 6

) Győri városi levéltár: Prot. 1629 (sic!)—1638. 137. 1.