Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

feleségének leánya — Ilona (Ihász István felesége) — a káptalannál ellene mond bátyjának, aki Győrben huszár és elzálogosított valami birtokot, amelyhez nővérének ís jussa volt.

1

) 2. A 17. században — mint országosan — Győrött is tetemesen megnövekszik az öfvösrnestere'k száma. Az 1603. jnov. 11-én Pozsonyban kiadott új céhszabályzatban, amelyet az elveszett 1529. évi céhszábályzat helyett Hetesi Pethe Márton győri püspök adott a győri, illetőleg a még mindig négy város ötvöseinek

2

) és amely 1604-ben nov. 24-én Komárom városában ;is kihirdetést nyert, egymagában 16 ötvös neve van fölsorolva. Mégpedig: »in Per son is AgUiiim Joannis Czako a'iter Eötvöss Jauriensis, doannis Eöivöss aliter Bornemissa de T hol na, Martini Kéry, Nicolai Rimaszombati, Nicolai Laskay, Caspar Bekess y, Michaelis Keörössy, Joannis Szalay, aiierius Joannis Debreczöny, tertij item Joannis Bornemissa, quarti deniqve Joannis Heran, Pauli Sárváry, Casparis Toi nay, Joannis Foghteörö, Georgy Väczy, et Joannis Wivary, et aliorum Mgtrorum Opificum Aurifabrorum in Oppidis seu fortalitys Jauriensis, Comaromiensis, Ujvariensis et Strigoniensis commorantium.«. Csak az a lkár, hogy a fölsorolt ötvösöket városaik szerint biztossággal elkülöníteni nem tudjuk; mint kétségtelenül győri ötvösöket csupán Czakó Eötvös Jánost és a már fentebb ismertetett Körösi Mihályt tudjuk megállapítani. Egy kivételével valamennyien magyar nevek a 17. század elején. Amikor pedig a pápai ötvösök használatára a győri káptalan 1614-ben

3

) átírja a győri ötvösök céhszabályzatát, ez alkalommal ott Bour Eötvös László és Joannes Eöttwös de Ko.'oswar győri ötvösök nevével találkozunk. v

. Bour Eötuös László jobbmódú ember lehetett, akinek háza volt a városban, szomszédja északról Beccaria Virgjil háza volt.

4

) 1623-ban mint céhmesterrel találkozunk vele. 1626-ban felesége — Jusztina — gyermekei nevében ellene mond urának a káptalan előtt, mert testvérével — Bour Miklóssal, Rákóczy György puskói szabadosával — valami egyezséget kötött ősi birtokuk egy részére vonatkozólag, holott az ősi birtokot a magyar törvény szerint nem szabad elidegeníteni.

5

) Győrött nemesnek ismerték, a hivatkozott okirat is »nobilis«-nek mondja, egyszer azonban mint agilis szerepel benne. Talán anyja lehetett nemleß, s talán az anya után nem volt a birtok elidegeníthető? »Eötuös Laszlo Uram« 1629-ben Újváros adópénzével számol el a város előtt, 1631. július 6.-án pedig kifejezetten mint városi esküdt említtetik.

6

) 1632. október 7.-én »in *) Győri szkápt. hit. h. lvtára. 1627. 7. fölv. jkÖnvv, 278 1, 2

) Másolatban Győr város levéltárában. {Articuli Contuberniorum Cehales.) 3

) Győri szkápt. hit. h. lvtára 1614. VI. főlv. jk. 468. 1. (Datum feria 3 tia proxima ante festnm Beatae Elisabethae Viduae. Anno Dni 1614.) 4

) U. o. 1617. 7. főlv. jkönvv, 5. 1. s

) U. o. 1626. 7. főlv. jkönvv V58. 1. 6

) Győr városi Ívtár. Prot. 1631—1647.