Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Könyvszemle - Programm-értekezések a győri középiskolák értesítőiben. (Jenei Ferenc)

előkelőbb helyet foglal el, mint amilyen a lélekszáma után a városok között megilletné, A város egy-egy lakosára a helyben székelő pénzintézetek saját tőkéiből 101 P, ugyanazon intézetek összes tőkéiből 712 P jut. Az 1933. év végén Győrött 9 pénzintézet volt. A gazdasági válság természetesen a győri hitelintézetek mérlegeredményeire is rányomta bélyegét. A folyó évi veszteség levonása után fennmaradó folyó évi nyereség 1930-ban 816.709 P, 1931-oen 381,858 P, 1932-ben pedig már csak 226.411 P volt. Természetesen kedvezőtlen eltolódás alakul az osztalékfizetés eredményeiben is. A kifizetett osztalék a részvények vagy részjegyek, illetőleg üzletrészek névértékéhez viszonyítva 1930ban 10.4o/o-ot, 1931-ben 7.8<y

0-ot, 1932-ben 4.5o/

0-ot tett. Trímiríel Ferenc. Programmértekezések a győri középiskolák értesítőiben. A győri középiskolák értesítői ez évben csak néhány programmértekezést közöltek, mert az erre szánt helyet személyes vonatkozású megemlékezések foglalták el. A megjelent néhány értekezésről az alábbiakban számolunk be: Louas Elemér a bencésgimnázium értesítőjében a Rómer Flóris-múzeum romai eredetű bronz szobrait ismerteti. (Római kis bronz szobrok a győri bencés Rómer Flóris-múzeumban.) Bevezetésében a vallásos érzés és a művészet kapcsolatait vizsgálja és e kapcsolatból értékes szempontok felvetésével magyarázza a vallásos művészet kialakulását. Vizsgálja a különböző kultúrák hatását a rómaiak istenhilére és annak kifejezését keresi a művészi ábrázolásokban. Az ismertetett kis bronz szobrok a rómaiak islenhilének sokszínűségéről tesznek tanúságot. Egyiptomi kultuszhatásról beszélnek az Osiris szobrok, az Apis-bika fej, az Isis-Fortuna szolbor és a Mercurius-Thot szobortöredék. Ezek mellett vannak Minerva. Amor, Sabasios, gladiator szobrok és állatábrázolások is. Az ismertetést a múzeum e korba vágó hamisítványainak bemutatásával zárja le. Lovas minden egyes szobrocskával részletesen foglalkozik, meghatározza szerepét a rómaiak istenkultuszában és megfejti az ábrázolás szimbolikus vonatkozásait. Utal művészi értékükre és megkeresi a más múzeumokban található hasonló emlékekkel való kapcsolataikat is. Ez az értekezés értékes fejezete Győr régészetének, színesen megírt fejezeteit haszonnal használhatja a szaktudós is. Az ismertetelt értekezés érték önmagában is, de fokozza értékét, hogy előbbre viszi Győrre vonatkozó ismereteinket. Sajnos ugyanezt nem mondhatjuk el a másik, Győrrel foglalkozó értekezésről. Szlrókag Lajos értekezése (Győr, a Gárdonyi polgári iskola értesítőjében) nem árulja el. hogy miért írták. Lehet, hogy ismeretterjesztésért! Azonban ebből az elnagyolt és a késői emléktáblákra utaló ismertetésből csak nagyon hiányosan ismerhetjük meg városunk múltját. A mult mellett szól a jelenről is, túl vázlatosan. Ma, amikor már Győr ismertetésére annyi jó forrásmunka áll rendelkezésre, a városismeret még a nagyközönség körében is magasabb színvonalon mozog. Nem tudjuk, kiknek