Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Győri Szemle - A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülése Győrött. (Trimmel Ferenc)

város (összetételét. Vázlatos képet ad a több mint száz év előtti Győr népességi, nemzetiségi és gazdasági viszonyairól. Bár ez az összeírás a lakosságnak csak egy részét, az adózókat öleli fel, mégis rendkívül értékes munka, mert taódot ad az összehasonlításra. Az összeírás Győr várost négy városrészre osztja: Belvárosra (Civitas Interior), Újvárosra (Civ. Exterior), Majorokra (Allodia) és Szabadhegy külvárosra. Természetesen már ekkor |is Belváros a sűrűbben beépített és lakott városrész, mig legkevesebb a házak számai, s egyben a népesség száma is Szabadhegyen. A vallás szerinti megoszlással az összeírás nem foglalkozik, de az izraelitákat országszerte feltünteti. Győrött az 1828,-i összeíráskor egy izraelitát sem lehet találni. Nemzetiségi szempontból a magyar fés a (német mellett a szlávság is ínég eléggé jelentős számmal szerepel. Az adózó lakosság foglalkozás szerinti megoszlását vizsgálva a Belvárosban és Újvárosban találjuk az iparosok és kereskedők zömét. Érdekes, hogy Szabadhegyen egyetlen iparos vagy kereskedő sem volt található. A közszolgálat és szabadfoglalkozás csoportjába tartozó tisztviselők, orvosok, gyógyszerészek, tanárok stb. is leginkább a két belső városrészbe telepednek le. A műveltség szempontjából is rendkívül magas nívót mutat a száz év előtti Győr. Jánki Gyula dr. a város közoktatásügyét teszi tudományos vizsgálata tárgyává. Megállapítja, hogy — mint általában — éppen úgy Győrött is, a kulturális fejlődés intézményes alapjait a helyi kezdeményezés, a helyi áldozatkészség rakta le. A város iskolaszervezele az 1932/33. évben a következőkép alakul. 4. Győr város tanintézetei az 1932/33. évben. Az intézet neme j száma tanárainak tanulóinak Az intézet neme j száma s z á m a 12 20 1212 21 117 4731 Elemi iskolával kapcsolatos ált. továbbképző 18 41 747 Tanonciskola 3 25 687 Polgári iskola 5 54 1332 Tanító(nő)képző intézet 3 38 494 3 66 1431 2 24 308 Római katolikus hittudományi főiskola . 1 7 60 Szakiskola 2 14 105 Győr iskoláinak legnagyobb része régi eredetű. Elemi iskolái közül '13 mée 1867 előtt keletkezett. A mai iparostanonciskola őséül tekinthető »Kir. Nemzeti Főbb Bajzoló Iskola« 1787 őszén nyilt meg. A kereskedő tanonciskola 1897-ben alakult. A tanítóképző 1778-ban nyitja meg kapuit először. A középiskolák közül a gimnázium 1627-