Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Győri Szemle - A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülése Győrött. (Trimmel Ferenc)

népszámlálás (alapján; a statisztika bonckése alá veszik a város közoktatásügyét, mezőgazdaságának helyzetét, iparának jelentőségét, foglalkoznak a város egyesületeinek összetételével, működésével és hitelintézeteinek tevékenységével. ; Kováts Alajos dr. ;>Győr város lakossaga« cimü értekezésében megelevenedik előttünk a régi Győr, amikor a városnak még csak mindössze |225 portája volt és a lélekszáma sem lehetett több 5—6 ezernél. E kitűnő munkában a számadatokon keresztül ismerjük meg G3

r

őr város fejlődését és szemlélhetjük azt a sok küzdelmet, amelyen a város keresztülment, amíg a mai 51 ezres lélekszámáig eljutott. Lélekszám. Győr a közepes gyorsasággal fejlődő városok közé tarlozik

7 lakossága általában száz évenkint kétszereződik meg. Erőteljesebb fejlődésnek csak ' a 191 század elején indul és e század kilencvenes éveiben éri el tetőfokát, amikor is a lélekszáma 10 év alatt 25.1<>/o-kal emelkedik. Ettől az időtől kezdve azonban az emelkedésben ismét csökkenés mutatkozik, úgyhogy amig 1900—1910 között 18.0o/

0-kal, 1910— 1920 között 12.0o/o-kal emelkedik, addig az utóbbi tiz esztendő alatt már csak 1.7o/

0-os volt a lakosság számának emelkedése. 1. Győr város lakosságának száma a különböző időszakokban. Év Forrás Lakosság száma 1518 Villányi Szaniszló 5- 6000 1700 9—10000 1720 7290 1787 József-féle össszeirás 12822 1805 10681 1824 Nagy Lajos 20028 1840 21810 1850 24268 1857 22448 1869 Magyar „ 26225 1880 27574 1890 30021 1900 37543 1910 44300 1920 50036 1930 50881 Ha most már a lélekszám alakulását az utóbbi 3 évtizedre vonatkozólag részeire bontva, természetes és valóságos szaporodás szerint vizsgáljuk, a következő képet nyerjük.