Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Adattár - Gálos Rezső: Torkos János, Amadé László orvosa

Torkos János, Amadé László orvosa. A győri Torkos-család történetében szó van (1. fent 337. 1.) Torkos Justus Jánosról, egy európai hírű pozsonyi tudósról, akji Pálffy János nádornak udvari orvosa volt. Torkoshoz szivesen fordult tanácsért az élemedettebb korában sokat betegeskedő költő, báró Amadé László is. Amadé második nejével, Wetzl Mária Paulinával való összekülönbözése után zilált anyagi körülmények közé jutott. Malomsoki és marcaltői ősi birtokrészeinek jövedelmét kénytelen volt Paulinának átengedni, hogy közel 30.000 forintnyi hozományáért kárpótolja. Édesanyja ellen folytatott, szerencsétlen kimenetelű pere végképen adósságokba keverte. Talán ez késztette, hogy elhalt atyjának tanácsát követve, 1750-ben hivatalt vállaljon. Mint az udvari kamara valóságos tanácsosa került Pozsonyba. Torkost már Győrből ismerhette; most, hogy egészsége hanyatlóban van, nyilván többször is hozzá fordul orvosi segítségért: utóbb, Felbárról levélben is neki panaszkodik, kéri tanácsát. Igy maradt meg a családi levéltárban Torkos Jánosnak három írása; ezek a Véghely-gyűjteménnyel a M. Nemzeti Múzeum levéltárába kerültek, onnan közlöm őket. Az egyik a pöstyéni iszap, a második la »zsbviz« használatát ismerteti, a harmadik pedig Torkos levele a báróhoz: tejkúrát ajánl néki l. Pro Memoria. (Doctor Torkoss Instructiója Pöstyény hév viz sarja iránt. 1-mi 7-bris 1758.) A Pöstyényi hév-viznek sarja, ha nedves, fekete, ha pedig száraz, kékes x&gy hamu színű: Hogy pedig bizonyos lehessen az Ember, valóságos hévviz sarja e, vagy nem, tehát vévén azon sárból több darabotskákat, e. g. akkorákat, mint egy mogyoró, tseppentessenek azokra a Spiritus Vilriolibol bárom vagy több tsepek, s-ha (

attol a sárból kén kőszag ered, tehát azon Isár. jó, ha pedig nem, tehát rósz, és okvetetlen más közönséges sárral keveredett: Azt is kell observálni, hogy ne vétessék olyan sár, melly Igen híg volna, hanem ha nedves is, jó vastag legyen. Ezen sárt máskép tsak szárazzan szokták az Emberek nyavalyás tagjaikra kenni, de ezt sensibilissebb lermészetűeknek nem javasolhatom, mert úgy meg hivesfti a tagokat, mint a jég; Hanem e. g.[Láb ferrdöben, mellyel folyó vízből leheti el készíteni, két vagy három maroknyi sár kevertessék és abban szenvedhető melegen áztathassanak a Láb ok, egy ferlál vagy fél óráig. Illyés Láb ferdő a relaxait fibrákat igen erősíti és in naturalem siluationem helyhezteti: Azért tehát azt, ednyihány nap egymásután, mindenkor frissebb vízből és sárból el készítvén, avagy reggel éjtszakára lehet adhibeálni, és arra mindenkoron mindjárt lágyba fekünnyi, hogy a lájbok jól ki pároljanak és meg száradjanak. Torkos János. '