Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Adattár - Mohl Adolf: Győr elestének és visszavételének irodalma. Első közlemény
ADATTÁR. Győr elestének és visszavételének irodalma. — Első közlemény. — A :16. század folyamán rendes, időhöz kötött újságok még nem voltak, de a szenzációs eseményekről gombamódra termettek a népies, néhány lapos röpiratok, képekkel is, azok nélkül is. A mohácsi vész után pld. 32-, Buda 1541. évi elfoglalása után pedig 10-féle német röpirat jelent meg egyidejűleg. 1 ) Sok meg egyáltalán nem pis maradt az utókorra! Mikor Győr vára elveszett (1594), a könyvnyomtatás művészete és a nyomtatványok terjesztésének módja már nagyot haladt. Maga az esemény is olyan fontos volt, hogy az egész kereszténység figyelme feléje irányult. Buda bevétele után ugyanis Győrt tartották általában nemcsak Bécs, hanem az egész német birodalom 1 kulcsának; úgyszólván félszáz éven keresztül milliókat és milliókat költöttek megerősítésére. Hardegg grófnak árulással határos gyávasága ezt a kulcsot kiszolgáltatta a töröknek. Hiába volt a pozsonyi és regensburgi országgyűlés jajveszékelése, hiába Kuthassy püspök és a hires Scherer György S. J. atyának ottani ékesszólása, hiába az uralkodóháznak és a német birodalomnak minden erőlködése, Győrnek 1597. évi ostroma szégyenletes meghátrálással végződött. Olyanforma é'rzés vett erőt a lelkeken, mintha Bécsnek húznák már a lélekharangot. Az alkalmi röpiratok imádságra szólították egész Németországot, hogy Isten a török veszedelmet távoztassa tőlük. Ilyen előzmények után elgondolható, milyen mámoros öröm; ragadta magával az embereket, mikor 1598 április első napjaiban egyszerre csak futótüzk^ént híre terjed, hogy két jeles vitéz, pár órai küzdelem után, csodálatosan visszafoglalta a német birodalom kulcsát, Győrnek híres várát. A keresztény templomok európaszerte viszhangoztak a Te Deum-októl; egyik ünnep a másikat érte; a sajtók özönével öntötték az örvendetes újságokat, röpiratokat, képeket, alkalmi verseket, kisebb-nagyobb terjedelemben. Erre vonatkozólag Kecskés János, Kuthassy János esztergomi érseknek világi 1 ) Kertbeny K. M.: Ungarns betreffende Erstlingsdrucke. 1454—1600. — Budapest, 1880.
