Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Valló István: Szemlénkről és az új vidéki folyóiratokról
gyűjteménnyel, a Kemenesaljái múzeummal, a somlóhegyi vulkáni bombákkal, stb. A helyi vonatkozásnak tágabb értelmezésével természetesen nem szorítják be magukat Vas vármegye közigazgatási határai közé, hanem azon túl messze figyelemre méltatják a közel környéket, a szomszédságot, a z 'egész Dunántúlt, sőt egyes cikkekben országos érdekű kérdések tárgyalása is helyet talál. Igy értekeznek a Hanság növény szövetkezeteiről, vagy Sopron megye flórájához szolgáltatnak ujabb adatokat. A »Kék Dunántúl« készülő irodalomtörténetéről jirott cikkben a Dunántúl szellemi egységét hirdeti egy cikk, a Burgenland magyar nevéről irott cikkel pedig — igen helyesen és természetesen — a csonka ország határain kívülre nyúl. Külön említjük meg a folyóiratnak Szombathely városesztétikaí problémáiról adott értekezését, mint bizonyságát annak, hogy a Vasi Szemle tudós értékű kutatásai között a helyi élet időszerű kérdéseinek tárgyalása is helyet talájl s ezzel válik a folyóirat — azzal az elgondolással, amellyel mi látjuk egy helyi folyóirat feladatát — teljes értékűvé. Nyíregyházán a folyó év tavaszán indult meg a Szabolcsi Szemle. Főszerkesztője Szobor Pál, kiadója a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör. Kitűzött célja az irodalom művelése. »A Nyírség minden friss, életerős hajtását kívánja bemutatni s a szabolcsi kultúra minden jelentős mozzanatáról kivan tájékoztatni.« »Az irodalom, művészet és tudomány lombos koronája alá akarja gyűjteni az irót és olvasót.« Mit nyújt az első szám? Verseket, novellákat, útirajzot, általános érdekű értekezéseket. Végül »Holmi« cimen szemlét a helyi kulturélet jelenségeiről. Ha a célkitűzése és tartalmi köre a Szabolcsi Szemlének nem is áz, amit mi egy helyi szemlénél látni szeretnénk; s amivel egyhelyi érdekeket szolgáló folyóirat országos jelentőségűvé válhat, — mégis örömmel üdvözöljük laptársunkat, mert megindulása módot ad arra, hogy az ott élő tudósok a Nyírség gazdag világa kutatásainak eredményeivel felsorakozhassanak 1 . Főszerkesztője, — ki a városi kultúrának lelkes munkása, Nyíregyházának történetírója, — biztatás ,is ebben az irányban. Szeged még egy folyóiratot indított el ez év májusában: lzenei címen »az új magyar szellemiség szolgálatára«. Szegedinek vallja magát, »mert Szegedről akar izenni más tajaknakl«. »Szegedről ínézi a világot. Az Alföldet szeretné megszólaltatni anéflkül, hogy tagadná a szellem' egységét és egyetemességét.« E határozott hitvallás ellenére is tartalmában csak két szegedi vonatkozást találunk. Szeged a magyar Haltára történetében címmel egy tanulmányt és Dugonics András ifjúkori dalgyűjteményeiről egy közleményt. Verseken és novellákon kivül talájhink cikkeklet Janus Pannoniusról, az új ifjúságról, a magyar paraszt útjáról, az iskolai szelekció kérdéséről, magyar táncokról. Lehet, hogy az irók mind alföldiek. Ahol a szerző lakhelyét megjelölték, legalább is mind az. Orosháza, Hódmezővásárhely, Csongrád, Debrecen és Szeged írói szólaltak ugyan meg, de mondanivalójuk csak
