Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Képmellékletek és illusztrációk - Herzan, II. József és VI. Pius
autrefois le monde romain.* 39 ) — 18. századbeli könyvtárról lévén szó, nem csoda, ha a német-római birodalom koronabiborosának, Herzan szombathelyi püspöknek könyvtárában is tekintélyes számmal találunk francia műveket. Franciaország ebben a korban nemcsak világi, hanem vallási téren is vezető szerepet játszott. Onnan indult el a 'gallikanizmus, amelyet bizonyos változtatásokkal febronianizmus néven terjesztett el Németországban Nie. Hontheim trieri félsz, püspök, s vett ját ugyancsak nem lényeges változtatásokkal II. József jozefinizmusa. Franciaország a hazája a ianzenizmusnak, melyet Mária Terézia udvarában leginkább a 'királynő orvosa, a leydeni Gerhard van Swieten honosított megH°) és a felvilágosodásnak is, amely Mária Terézia utolsó éveiben! s még inkább II. József korában jutott uralomra a birodalomban. Ä francia nagy forradalom véres tüzében elpusztult az, ami önmagát túlélve, elvesztette létjogosultságát^ a tűz végül is a társadalom uj rendjének kialakulásához vezetett Európaszerte. Alindezek az irányok harcot folytattak Róma ellen és a. német birodalomban is, hazánkban is megbontották a barokk időben szépen felvirágzott "katolicizmus vallási életének intenzitását. Nyilvánvaló, hogy ez áramlatokat nagyon jól kellett ismernie Herzannak, áki a német birodalom és az osztrák örökös tartományok vallási életének referense, egyházi ügyeinek ügyvivője, minisztere volt Rómában 20 éven át. De nemcsak mint az egyházra veszélyes irányok forrását ismerte Franciaországot, hanem mint katolikus országot is, amely a konzervatív iránynak is vezéreket adott, akRk bár nem hrind 18. századbeliek, hatásukat elevenen megőrizték. Ilyenek voltak Szalézi Szent Ferenc, Paulai Szent Vince, valamint az egyházi ékesszólás legnagyobbjai: Bossuet, Fénelon, Massillon, Bourdaloue. Onnan áradt világgá Jézus Szivének tisztelete, amely a kat. vallásos életnek ma is eigyik legelevenebb forrása (Alacoque Szent Margit 1647—90, b. Colombiére Kolos 1641—1682, Croiset 1656—1738.) Herzannak azonban nem csupán hivatása, hanem származása és neveltetése is egyaránt érthetővé teszi azt a benső viszonyt, amellyel a francia szellemi világgal élt. Mint korának legtöbb arisztokratája, gyermekkorában franciás irányú műveltséget kapott és e korai benyomások ép annyira mint az akikori divat következtében franciául irja magánleveleit. 41 ) Ez többnyire diplomáciai nyelve is Béccsel. Áz albanoi kis kézikönyvtár könyvei 42 ) és a lelkiéletre 39 ) Petit de Julleville : Histoire de la Langue et de la Littérature française. Paris, Colin. XVIII. s. 764. I. 40 ) A janzenizmus két különböző úton jutott el Bécsbe, amely maga is :sak gyűjtőlencse volt: Belgiumon, Hollandián és Németországon át vezetett az egyik, a másik pedig az olasz szellemi életen keresztül. Zolnai Béla : A ianzenizmus európai utja. (Különnyomat a Minervából.) Budapest, 1933. 1. 1. 41 ) Húgával is, aki apátnő volt a szászországi Marienthal cisztercita kolostorában, francia leveleket váltott. 42 ) Az 1796.-iki tárgyrendes katalógus függeléke.
