Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család

regiarum praefectus) volt, neje Perczel Anna. Második fiától, Jánostól (f 1664.) származó unokája: Pál és annak Pál nevü fia mindketten szenátorok voltak Modorban. Előbbinek Radirnóczy Judit, utóbbinak Sixty Erzse volt a felesége. János 1648-ban megveszi Végh Anna Szentpéteren (Nyitra m.) levő, Thurzó-féle birtokrészeit 200 frt.-ért, s valószinülegi itt élt már András (sz. 1641, f 1679) nevü fia, kinek neje horgosi Kárász Miklós és Skultéty Anna leánya, Borbála volt. Az általuk továbbvirágzott, de a jelen század elején kihalt modori ágból említésre méltó még: Samu (sz. 1747), ki az 1831. júl. 27-én hielt végrendeletében stipendiumokra (elsősorban családbelieknek) 14.000 frt-ot, a lelkészek nyugdíjalapjának 14.000 frt.-ot, szintúgy az árváknak 14.000 frt.-ot hagyományozott Sopronban. Féltestvére: Ferdinánd (sz. 1768) helytartótanácsos, ki az 1809-ben kelt végrendeletében 12.552 frt.-ot adományozott a pozsonyi ág. ev. lelkészek és tanárok fizetésének javítására. (Markusovszky S. : A pozsonyi ev. líceum története.) Unokaöccse: Pál (sz. 1803.) 1834—35-ben tanársegéd a magyaróvári gazdasági tanintézetnél, utóbb Koburg herceg számtanácsosa Bécsben. (Neje Baumgarten Julia.) Torkos András és Kapra Agatha leánya: Ilona, kinek férje Beccaria Virgil győri alispán volt. A mai Győr egyik legszebb rokokó-stilusu háza, a Széchenyi-téren álló Dominus vldet et providet felírású épület, azaz annak a régi városház felé eső legrégibb része, volt lakóhelyük. (1622.) Az épület többszöri átépítésen esett keresztül, zárt erkélyén az 1638. évszám olvasható; később a bencés-rend tulajdonába került (valószínűleg ekkor került homlokzatára a felírás), annak feloszlatásakor állami, 1814-ben pedig ikláptalani tulajdonba került, ma püspöki internátus. Beccária Virgules Torkos Ilona fia, 'Mihály, jezsuita volt. A harmadik nemességszerző testvér, Torkos István győri bíró, 1589-ben halt meg. Gyermekei közül Benedek Olasz János leányát vette nőül, kitől származó fia Imre (Torkos alias Szűcs) városi esküdt volt. Ennek neje Győres Orsolya. István másik fia ifj. István 1619. és 1623-ban Győr város főbírája, 1625-ben pedig Győr megye szolgabirája. Neje Dobronoky Magda. Gyermekeik: István 1633—1650. győri táblabíró (neje Kelemen Katalin) és János, ki minden adat szerint azonosnak látszik a 17. századbeli bencés rendtagok sorában található, győri Torkos Imrével (Horváth M. véleménye) ugyanis a rendtagok sorában csak ez egy Torkos szerepel és pedig az említett Imre néven, viszont a családra vonatkozó hiteles genealógiai táblákon — teljesen megfelelő évszám-adatokfkai — Torkos János szerepel mint bencés pap (pl. már 1633-ban is bencés prior Modorban). Tekintve, hogy a rendbe való belépéskor a szerzetesek új nevet kapnak, bizonnyal Jánossal azonos az »Imre« nevü szerzetes és nem Jánosnak a keresztség- szerint is már Imre nevü nagybátyjával, akinek az évszám adatai viszont nem felelnek meg a rend feljegyzéseinek. Torkos Imre 1672—3-ban Győrött bencés jószágkormányzó, 1674—80-ban modori házfőnök, 1684-ben telki apát, 1699-ig Csehországban világi pap, 1699-ben