Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Markó Árpád: Bottyán kísérlete Győr megrohanására 1707. június 25.

Bottyán seregét Abda vidékén gyülekeztette, azután 23-án a reggeli órákban visszavonult Lébény—iSövényháza—Bezi vonaláig. Az eseményekről beszámoló osztrák hivatalos 'munka

1 ) szerint, Toldó a kurucok üldözése közben Bottyánnak Abda előtt felállított seregrészéig hatolt előrej s azt onnan 'Lébény felé visszaűzte. Thaly, Bottyán Jánosról irott könyvében

2

) viszont azt állítja, hogy Toldó a szigeten túl nem nyomulhatott, mert Bottyán: »lovasságával, a többi hajdúkkal visszavagta«. Nem valószínű, hogy Toldó véres éjszakai harcban bizonyára [kimerült várőrségével nagyon messzire akart volna tovább nyomulni, hiszen akkor a

( vár őrizet nélkül marad. Feladatát azzal, hogy a'kurucokat a vár aló! elűzte, vagyis az elővárosokból kiszorította, — megoldotta, tehát a várba visszatért. Bottyánnak pedig a. kudarc után már nem lehetett célja Győrt újból megtámadni, tehát valószínű, hogy a harcoló felek nagyobb harc nélkül váltak el egymástól. Bottyán figyelmét a győri kudarc után újból a nyugati határszéleken előre várható Iküzdelmekre fordította s Lébény vidéki seregét június 26-a körül a Fertő íelé 'vezette. A igyőri császári őrségnek a tapasztalatok után kellemetlen volt a kurucok közelsége, ezért Toldó segítséget kért Magyaróvárból, ahonnan június 27-én 300 lovast kapott .(a Rabutin nevét 'viselő lovasezredet) Graff ezredes vezetésével. Ez a lovaskülönítmény, a győri várőrség lovasságával és 2 ágyúval megerősítve, június 28-án éjjel kitört agárból, hogy Bottyánnak, Lébény vidékén előző napokban megállapított táborát megrohanja. Támadása céltalan volt, mert Bottyán akkor már elhagyta ezt a tájékot.

3

) Végül még Bottyánnak egy szép cselekedetéről kell a győri eseményekkel kapcsolatban beszámolnunk. A lébényi táborból való elvonulása előtt, követet küldött Győr várába Toldó ezredeshez azzal a kéréssel, hogy az éjjeli harcban elesett 4 előkelő kuruc nemest temettesse el illő tisztelettel. Eílőre t

is megköszönve ebben az ügyben remélendő jóindulatát, ímegigérte azt, tiogy a temetés összes költségeit meg fogja téríteni.*) Ismerve Bottyán lelkiismeretességét és lovagiasságát, nem kételkedünk abban, hogy szavát állotta. Markó Árpád. 1

) Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen I. sorozat, IX, köt., 304. oldal. 2

) Bottyán János II. Rákóczi Ferenc vezénylőtábornoka. 163. oldal. 3

) Wienerisches Diarium 1707. 408. száma közli ezt a július 1-ei hírekkel kapcsolatban. 4

) U. o. a június 29-i események között.