Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Polgár Győző: A győri Széchenyi-Társaság ankétjének tanulságai

316 Polgár Győző: a helyi viszonyok és szükségletek minél teljesebb megismerését célozta. i Akik ebben az úttörő munkában résztvettek, — úgy vélem, f

—• valamennyien tapasztalhatták, mennyire nehezítette feladatukat a konkrétumok hiánya, az a körülmény, hogy Győrött nincs intézményes szerve a gazdasági életre vonatkozó adatgyűjtésnek, melyhez hasonló munkálatoknál bizonyító anyagért fordulhatnának. — Erre a hiányraj a jelen sorok Írója már 'korábban -épi a Győri Szemle hasábjain mutatott rá és a Győri Szemle szerkesztője, egyben ß győri Széchenyi Társaság elnöke: dr. Valló István volt az, aki már 1927. évben előterjesztést tett Győr szab. kir. város polgármesterének városi statisztikai hivatal szervezésére. Sajnos ma inkább hivatalok leépítésének, mint uj hivatalok létesítésének korszakát éljük és így kevés reménye volna ily irányú kezdeményezésnekt Viszont azonban a jelen ankét sikere is bizonyítja, hogy'fvannak ebben a városban elegen, akik önzetlenül, tisztán a város iés a haza iránti szeretetbői résztvennének oly rendszeres, előre meghatározott programm és a munkafelosztás elve alapján végzendő munkaközösségben, amelynek célja Győr város jelenére és nemcsak a gazdasági, de a kulturális, társadalmi, közegészségügyi, igazságszolgáltatási, stb. életére is vonatkozó jellemző adatoknak évrőlévre való összegyűjtése, más hasonló bel- és külföldi városok adataival való összehasonlítása és a tanulságok levonása volna. Ennek az önkéntes munkavállalásnak nem lenne szabad szalmalángnak bizonyulnia, hanem szabad társadalmi állandó szervezetté kellene 'fejlődnie. A társadalomtudománynak aránylag rövid tudományos múltja van. Fejlődését nagy mértékben akadályozta a szigorú, objektiv tudományos alapok elhagyása politikai célokból. Különféle iskolák alakultak, de abban, amennyiben nem ejtette őket rabul a politikfa kacérkodása, a valóban tudományosságra törekvő irányok mind egyetértettek, hogy az első feladat, a priusz, a társadalmi valóság pontos megismerése. Egészen bizonyos, hogy a mai társadalmi élet jelenségeinek szinte természeltudományos pontossággal való ismerete nélkül semf a jelen törekvéseit nem érthetjük meg teljesen, sem nem vonhatunk csak némi valószínűségre igényt tartó következtetéseket sem a jövő felődés menetérc. A múlttal foglalkozik a történelem, a jövővel a politika, de a jelen valóságos mostohagyermeke a tudománynak. Különösen a magyar vidéken, melynek ugara ebből a szempontból is eléggé felszántatlan. Külföldön Steinmetz és mások kezdeményezésére már erőteljes munkásság folyik az egyes területileg korlátolt helyek szociográfiai leírása terén. Hazánkban dr. Kovács Gábor, a debreceni egyetemnek, sajnos, korán elhunyt tanára tette meigi a kezdeményező lépéseket és hivta fel mlógl a háború előtt a vidék szellemi munkásait a gazdasági, szociális, kulturális és egyéb fontos helyi adatok és megfigyelések mozaikszerű gyűjteményének összeállítására. »Nemcsak egyéni szempontból nem találhatunk oktatóbb és tanulságosabb, de tudományos szempontból sem kutathatunk fel termékenyebb témát« — úgymond, — »mint