Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jordán János: Győr kereskedelme és ipara

K értékű volt, amelyből 160.000 K értéket Ausztriába szállított, a nagy verseny folytán minden haszon nélkül. Lakk- és kencegyár is működött ez időben Győrött. A forgalmát az előző évhez képest növelte. Sikerült a (győri gyárnak nagy árredukció és egyéb áldozatok árán az osztrák, német és angol gyártmányok behozatalát lényegesen csökkentenie. Az eddigi jelentékeny keleti export az ottani politikai viszonyok miatt megcsökkent. A gyár évi termelése 300.000 koronát tett ki. Az építési viszonyokról is találunk érdekes feljegyzéseket. A győri kerületben az előző évben igen jelentékeny volt az építkezés. A lefolyt évben azonban középítkezés alig volt, a magánépítkezés teljesen pangott. Azt a csekély építést, amit mégis feljegyez? a jelentés, tönkretette a nagyfokú verseny, amelyet főleg a fővárosi vállalkozások zúdítottak a vidéki szakemberek nyakába. Ez a verseny, amelyet a kamara tisztességtelennek nevez, legtöbb esetben az épület minőségének rovására történt. Érdekes megfigyelni, hogy már akkor is: »A városi épületeknek hosszabb tartamú adómentességben való részesítése és az állami beruházások programjában felvett építkezések megkezdésében« látják az érdekeltek az építőipar fellendülését. A jelentések szerint házi- és népipar egyáltalán nem fejlődik, annak ellenére, hogy pl. kezdeményezések történtek többek között a komárommegyei hetényi varrónők kiképzésének, valamint a gutái halászhálókötők mesterségének háziiparrá való fejlesztése érdekében is. Érdekes, hogy Győrött ha/háló - készítés meghonosítására tett egy kereskedő kísérletet. Pénzügyi vonatkozású feljegyzéseket is olvashatunk. A győri kerületnek takarékpénztári üzleti eredményei általában kedvezőek voltak és az előző év eredményét jóval felül is haladják. A betétek száma jelentősen növekedett. A takarékbetét növekedése azonban a vállalkozások szünetelését igazolják és így a tőkék összehalmozva tétlenül hevertek. A győri bankok 6,888.000 korona értékű váltót és egyéb értékpapírokat számitoltak le és 1,230.000 korona kölcsönt adtak kézi zálogra. Megemlíti a jelentés, hogy a győri kerület vasutainak száma a pápai—bánhidai helyiérdekű megnyitásával növekedett. Az előadottakból Győrt, mint életerős kereskedelmi és ipari várost ismerjük meg. Az élete küzdelmes volt ugyan és az ma is, — mégis Felsődunántúl kereskedelmének és iparának irányítására hivatott, nemcsak nagyszerű földrajzi fekvésénél, hanem kiváló berendezettségénél fogva is. ( Győrnek ezt a helyzetét meg kell tudnunk őrizni, ha (kellő felkészültséggel állunK kereskedelmének és iparának védelmére. A védelmet abban látjuk elsősorban, hogy ha az egyes kereskedelmi ágazatoknak forgalmát Győrré központosítjuk.