Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Jordán János: Győr kereskedelme és ipara
Győr kereskedelme és ipara. A kereskedelem és ipar tekintetében városunk helyzete mindig külön figyelmet kívánt: ez a figyelem nemcsak múltjánál, hanem mai helyzeténél fogva is méltán megilleti Győrt, amely Budapest után csonka hazánknak legnagyobb gyár városa és kereskedelmi központja. 1910. évi statisztikai adataink szerint Győrnek 50 gyári vállalata, malma és üzeme volt. Ez a szám az 1926-ig csaknem 90-re emelkedett. Az általános gazdasági válság következtében azonban ismét mintegy ötvenre csökkent, a még élő és tevékenységet kifejtő vállalatok száma. Sajnos, nem állnak rendelkezésünkre különleges statisztikai adatok, amelyek Győr kereskedelmének és iparának mai helyzetéről megfelelő képet tudnak adni. Pedig a győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestület és a Lloyd Testület segélyével és együttesen megszervezett organizációjával — ezt a hiányt feltétlenül pótolni tudná. Győr kereskedelme és ipara megérdemli, hogy helyzetéről állandó és pontos tájékoztatást és ismertetést nyújtsanak az érdekelteknek és érdeklődőknek. Ennek a 'hiánynak! a pótlása Győrt már múltjánál fogva (is kötelezi, mert melyik város tegye ezt meg, ha nem 'az a Győr, amely mér a 12. században harmincádszédő hivatal volt és így lazt mondhatjuk, hogy már azidőben belépett a »kalmar« városok sorába, s amely város már V. Istvántól 1271-ben árumegállító jogot nyert, holott Buda ezlt a jogot csak 100 évvel későbben kapta. Nem volna (tehát érdektelen az egykori feljegyzések között kutatni Győr kereskedelmi múltjának feltárása érdekében, mert erre vonatkozó irodalom fel nem található. Pusztán a Statisztikai Évkönyvek és a hiányos Kompaszok adataira vagyunk utalva, amelyek azonban Győrre vonatkozólag nem sok szamottévő adatot közölnek; az utóbbi egy-két évben a Győri Lloyd Kereskedelmi Testület ügybuzgó vezetősége igyekszik speciálisan Győrre vonatkozó adatokat gyűjteni. Ezek azonban ma még csak kevés dologban tudnak adatokat nyújtani az érdeklődőnek. — Hosszas kutatás után sikerült az 1902. évre vonatkozólag találnunk olyan adatgyűjteményt, amely az ország közgazdasági állapotát vizsgálva, speciálisan győri adatokat Is közöl. Ezeket az adatdkafc a Kereskedelemügyi Minisztérium gyűjtötte össze. Sajnálatos, hogy megfelelő költségvetési fedezet hiányában ezek az adatgyűjtések a következő esztendőkben már nem folytatódtak. Mégis ennek az egy esztendei adathalmaznak is megvan az la nagy értéke, hogy ezek ismeretében: a mult tapasztalataiból okulhatunk és így következtetéseket vonhatunk le a jövőre nézve. Nézetünki szerint éppen ezért nem lesz érdektelen ezeknek ismertetése. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy ezekét az adatokat Iparkamaránk — kellő organizációval — évről-évre fel tudná
