Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Költemények (a Kuncz-emlékszámban) - Körös Endre: Ballada az elűzött és visszatért grófról

Ballada az elűzött és visszatért grófról. — Goethe — „Jövel, te öreg, te drága, jövel, Üres itt a terem, ránk senki se lel, Elzárjuk a zárat erősen. Misén van anyánk, apánk se közel. Farkasra vadász a sűrűben. 0 zengj ma regét s zengd újra, sokat Oly rég ez a vágya szivünknek, Betanuljuk öcsémmel a szép dalokat" Örömest hallgatja a gyermek. — Vak éj iszonyán, véres had elül Fényes palotábul a gróf menekül, Sok kincset elás hevenyében Hátsó kapun át kiosont egyedül, Mi az ott mégis köpenyében ? Nagy féltve, titokban mit viszen ő El messzire drága tehernek ? Kicsi lánya az, álom ölén pihenő — Örömest hallgatja a gyermek. Felvirrad a regg, feltárul az ut, Völgyben, csalit alján nyughelye jut, Dalokért felüdíti a hála. így járja be éveken át a falut Es hosszura nő a szakálla. De a bájos lány is nő kebelén, Hű csillaga őrzi a mennynek, S jó a köpeny is tél durva szelén — Örömest hallgatja a gyermek. Ev évnek utána rohanva pereg, Szint váltva szakad már a köpenyeg, Nem fér el a termet alája Es nézi az apja, a boldog öreg, Örömébe' helyét se találja Olyan ékes, olyan nemes e hajadon, Hajtása az ősi gyökérnek ! Nem ér fel e kinccsel semmi vagyon ! Örömest hallgatja a gyermek.