Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Ripka Lajos: Győr és környékének zöldségtermelése

igénytelen bolgárokkal nehéz versenyezni. Nem azért, mintha magyar kertészeink nem volnának elég ügyesek a termelésben, hanem amiig a bolgárok részes társakkal csapatokban verődve dolgoznak és idegen magyar napszámost úgyszólván alig, vagy egyáltalában nem foglalkoztatnak., addig a magyaroknak hétről-hétre a napszámosokat készpénzzel kell fizetniök. Feltétlenül szükséges, hogy e kérdést magyar kertészek javára előnyösen intézzék el és nemcsak ujabb bolgárok letelepedését kell megakadályozni, hanem a régebbiek itt tartózkodását is meg kell nehezíteni. A bolgárok az itt szerzett igen szép jövedelmet nem fogyasztják el az országban, hanem hazaküldik és így a magyar nemzeti vagyont csökkentik. A bolgárkertészeket kormányuk is segíti. Budapesten bankjuk van, amely minden ceremónia nélkül igen olcsó kamat mellett a szükséges kölcsönt folyósítja. 200.000 P bolgár államsegélylyel Budapesten magkereskedésük is van. Szeptember végéig tartozásukat könnyen kifizetik. Ezzel szemben a magyar zöldségkertész szegény, invesztálni nem tud, kölcsönt nem kap. Régebben a kormány melegágyi ablakokkal segítette a bolgárrendszerrel dolgozó zöldségkertészeket. Trágyát venni nagyon nehéz, inert a bolgárok nagyobb tőkéjükkel előlük összevásárolják. Segítség nélkül rövidesen tönkremennek. Győr városában a szükséghez képest több helyen is rendelkezésre áll olyan terület, amely szociális módon a város hátránya nélkül a magyar kertészek között méltányos árért eladható volna. A bécsiuti városi faiskola mellett, azonkívül az iparcsatorna mellett van erre alkalmas városi terület, valamint a révfalusi 'vám mellett a győri székeskáptalan földje. 20 éves törlesztés mellett lehetne a magyar kertészeknek juttatni, hogy a berendezkedés első éveiben a súlyosabb anyagi gondoktól mentesüljenek. Támogatni kell a magyar kertészetet azáltal is, hogy a kaszárnyákban összegyűlt trágyát elsősorban ők kaphassák, élelmezés céljából internátusok, kórházak, katonaság és a népjóléti intézmények stb. a magyar kertészek terményeiből vásároljanak. Nagytömegű egységes áru mellett éppen úgy, mint a gyümölcs feldolgozásánál, úgy a zöldségtermelésnél is szükséges a feldolgozási lehetőségekre gondolni. A gyümölcs feldolgozásával egyidejűleg az erre alkalmas zöldségféléket is eltarthatóvá kell tenni. A tárgyalások eléggé kedvező formában már előrehaladottak és ha sikerül megvalósítani, úgy a feldolgozó ipar a termelést is kedvezőbbé fogja tenni. A legfontosabb cikk volna a paradicsom. Számításba jöhet azonkívül zöldbab, zöldborsóaszalás és ugorka ecetbe rakása, káposztasavanyítás is. A tervezet szerint mintegy 300 kat. hold paradicsom termésének a feldolgozását vették alapul. A konzervgyári célokra használható termés körülbelül 30.000 q. E mennyiséget 50 munkanap alatt lehet feldolgozni. A nyersparadicsom termelői árát kg-kint 4 fillérbe kalkulálták. 1 kat. hold átlag bruttóhozama