Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Besenbek Alfonz: Győr és környékének állattenyésztése
Ki hinné el első tekintetre, hogy élő és leölt baromfiból több pénz jött be külföldről, mint sertésből, zsirból és szalonnából együttvéve, vagy hogy tollból majdnem annyi jött be, mint szarvasmarhából, tojásból több, mint az összes lókivitelből, libamájból kis hijján annyi, mint juhból. E terén pedig 1 a viszonyok rosszabbodásával csak emelkedés lehetséges. Az egyesített vármegyéből a kiviteli mennyiség túlnyomó része tengelyen és teherautókon megy ki Ausztriába és egyszerű tyukászok szedik össze a tojást és baromfit falunkint és a falu népe kénytelen az osztályozás és nagybani értékesítés előnyeiről lemondani. ügy Győr ellátását, mint az exportot a Dunán át lehetne lebonyolítani és helyes raktározással a .győri piacot olcsó áruval minden időben ellátni, az exportnál pedig a raktározás utjáni spekulativ hasznot magunknak biztosítani. Erről részletesen az utolsó fejezetben. C) A város esetleges tennivalói. Az eddigieket összegezve a vármegye állattenyésztéséről, annak Győr város ellátása és az export szempontjából való kereskedelmi fontosságáról bizonyos képet kapunk. Vannak olyan állattenyésztési ágazatok (ló és juh), melyek kiviteli fejlődésére —legalább a frrii megyénk viszonylatában — egyelőre nem igen számíthatunk, vannak viszont olyanok (elsősorban baromfi és termékeik, sertés, vaj és hizott marha), amelyek mindinkább fejlődő kivibelére, sőt a belfogyasztás emelésére is számíthatunk. Ezen utóbbiak legtöbbjénél azok jelenlegi értékesítési módja nem épen a legjövedelmezőbb és nem igen áll a minden igénynek megfelelő export szolgálatában. Maga Győr városa igen .sokat tehet úgy a vármegyei állattenyésztés rentabilitása, mint az élő és levágott állatoknak, valamint az állati termékeknek jobb értékesítése tekintetében. Tanulmányom első oldalán rámutattam azokra a terhekre, melyek ma a gazdát általában és speciálisan az állattartó gazdát az értékesítéskor különösen sújtják. Ezek között vannak olyanok, melyeken csak a kormányhatalom tud segíteni, vannak olyanok, melyek az általános gazdasági helyzet javulásától remélhetik csökkenésüket, de vannak olyanok, melyeket csökkenteni a városnak van módjában (kövezetvámok, vásár- és helypénzek, mérlegdíjak stb.). Tud azonban a város közvetve is segíteni a gazdákon és közvetlenül a (győri, kereskedőkön, ha igyekszik Felsődunántúl mezőgazdasági exportját — helyes kereskedelmi érzékkel — Győrön át vezetni. Itt van a Duna, mint legolcsóbb exporilebonyolitási lehetőség, de Győrön vezet át a bécsi vasútvonal és autóút is. Ne felejtsük el, hogy Veszprém megyének csak Győrön át van értékesítési utja, de helyes intézkedések mellett ide gravitálna Komárom és Sopron megyék egy része is. "Nézzük a tennivalókat sorjában.
