Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Winkler Antal: A győri gabonakereskedelem a múltban és ma
A győri gabonakereskedelem a múltban és ma. A magyar gabonakereskedelem történetében Győr kezdettől fogva kimagasló szerepet játszott, miután e város kedvező földrajzi fekvésénél fogva mindenképpen hivatott volt a gabonakereskedelem egy igen jelentékeny vidéki gócpontjává fejlődni. Ezt a fejlődést előmozdította az a körülmény is, hogy a mezőgazdaság Magyarországon évszázadok óta éppen a Dunántúlon sokkal magasabb színvonalon állott, mint az ország többi részeiben. Ennek köszönhető [az is, hogy már Mária Terézia uralkodása alatt leginkább a Kisalföld jól megmunkált, kellőképpen trágyázott gazdaságainak termése kerülhetett exportra, főként Ausztria felé. Ugyanekkor a Bácska és Bánát végtelen rónáin betelepített svábok kezdeményezték az intenzivebb gabonatermelést, mert addig ott úgyszólván csak az önellátásra szükséges gabonát termelték a magyar gazdák, akik meglehetősen primitív módon munkálták meg a földet. A 18. században kezdődik Győr szerepe a magyar gabonakereskedelemben, mert a császári megbízottak és ügynökök leginkább idejöttek az udvar és a hadsereg gabonaszükségletének összevásárlása céljából. A fejlődés további folyamán, a 19. század elején már sürün megjelentek az alföldi és aldunai dereglyések a győri vizeken és ettől kezdve egészen a mult század végéig a győri gabonakereskedelem dominált az egész országban. Már 1856-ban megalakult Győrött az első kereskedelmi gyülde és e testület magvát ází a jgyőri ganonakereskedő gárda alkotta, amely nem sokkal ezután az egész kontinensen nagy hírnévre tett szert. A fellendülés a szabadságharc utáni időkben kezdődött, amikor sorra épültek az osztrák, főleg bécskörnyéki malmok, mert ezek majdnem kizárólagosan magyar gabonát dolgoztak fel, hogy azután a hatalmas iramban fejlődő osztrák fővárost és az importra szoruló távolabbi tartományokat, Csehországot, Galíciát kitűnő magyar búzából előállított liszttel lássák el. A természetes utj;a a magyar gabonának mindenképpen a Duna medre lett, mert hiszen a vasúti hálózat csak évtizedekkel később épült ki és Győr lett a találkozóhelye a magyar eladóknak és a nyugat felől ideérkezett vevőknek, akik mind nagyobb menynyiségekben vásároltak Győrött búzát, rozsot, majd később árpát, zabot és tengerit is. Amikor 1854—56-ban az osztrák-magyar vasúttársaság Mosonig, majd Győrig építette ki a bécsi vasutvonalat, a magyar gabona exportja uj utat kapott és érdekes, hogy a szerencse ekkor is Győrnek kedvezett. Győr lett az ország első dunai átrakodóállomása, mert az ide dereglyéken, uszályokon szállított gabonát Győrött kirakták és vasúton továbbították Bécs, majd később Sopron— Ebenfurth, végül Szombathely—Grác felé. Egy rövid ideig ugyan Mosón is versengett Győrrel, mert abban az időben a .mosoni Duna még hajózható volt és a bácskai uszályosok Mosonig is felhozták szállítmányaikat, hogy onnan a vevők vasúton továbbíthas-