Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Ripka Lajos: Győr és környékének gyümölcstermelése

zetben csak kisebb mennyiségű gyümölcs terem. Ezeket a kis menynyiségeket csak a helyi piacokon lehet értékesíteni. Nagyobb, tőkeerősebb, jobb árakat fizető átvevő vagy exportőr az ilyen kis tételekért nem jelentkezik. Egyszerűen azért, mert nem érdemes, mert nem fizetődik ki. A termést el kell adni ott, ahol éppen lehet és annyiért, amennyit a termelő megszorult helyzetében a gyümölcsért kínálnak. Győr város mindenképpen gócpontban fekszik. Elsőrendű országútja!, vasúti és vizi utjai mindenképen alkalmassá teszik arra, hogy a kertészeti termények gyűjtőállomása legyen. Minden irányból könnyen megközelíthető, kereskedelme élénk, a falu lakossága ide gravitál. Az itt összegyűjtött különféle gyümölcs, amit a kereskedő nem kivan közvetlenül az egyes falvakból nagyobb tételekben elszállítani, Győr mindenképen alkalmas arra, hogy összegyűjtés után a legmegfelelőbb helyre irányíttassék. Kereskedelmi kapcsolataink helyes kiépítése lehetővé teszi, hogy akár hazai fogyasztásra Budapest felé, vagy Hegyeshalmon át Wien felé és még távolabbi piacokra is könnyen rendelkezésre álljon a kivánt mennyiség. Ma Győrött körülbelül 5 számottevő kereskedő foglalkozik gyümölcskereskedelemmel. Egyrésze csak nemrég kezdte meg munkáját. Mindez annak a bizonyítéka, hogy helyes üzleti érzékkel megtalálták azt a helyes középutat, amelyen úgy a termelő, mint a kereskedő kölcsönösen megtalálja számítását. Ha megnézzük a kereskedők kirakatait, örömmel kell megállapítanunk, hogy egyrészt a fajták helyesebb elnevezése, másrészt az értékesítésre szánt gyümölcs minősége megüti azt a (mértéket, amit joggal el is várhatunk. Nagyon messze van azonban még az az idő, amikor a kereskedő csupán az áru fajtájának és nagyságának szímszerü megjelölése által ugyanazt a minőséget kapja meg rendszeresen a termelőtől. Amerikában a szokásos standardok már régen kialakultak, nálunk erre a termelőket még nevelni és tanítani szükséges. A gyümölcsfajták sokfélesége mellett még egyéb okok is közrejátszanak, hogy a termelő nyomott árakon kénytelen termését értékesíteni. Igen sok esetben nem

1 a megfelelő időben szedik az értékesítendő gyümölcsöt. Vagy nem érett még be, vagy pedig túlérett. A különböző gyümölcsnemeknél más és más időpontban kell a termést leszedni. Ehelyett félérett állapotban szednek le sokan olyan gyümölcsöt, amelynél utóérés nincs. Nem kézzel szedik a gyümölcsöt, hanem rázzák a fát! A szedésnél gyakran éri ütődés és így ez könnyebben romlik, szépségét veszti és a gyümölcs értéke jelentékenyen csökken. A leszedett gyümölcs legtöbbnyire vegyesen kerül értékesítésre. A kosárban, a ládában benne van à férges, a sérült, az apró, a túlérett gyümölcs. A minőség sem egyforma. A fajta és nagyságszerinti osztályozást a legtöbb termelő jóformán alig ismeri. Köztudomású, hogy egy még oly szépen összeállított küldeményben egy-két romlott, férges vagy másfajtáju gyümölcs az egész áru értékét rontja. Az osztályozatlan, vegyes árut nem szívesen veszi át a vevő, mert sohasem tudja, hogy végeredményben mit vesz meg.