Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Ripka Lajos: Győr és környékének gyümölcstermelése

A behozott aszalt szilva 300 vagon friss szilvának felel meg. Elegendő mennyiségű és jóminőségü hazai gyümölcs mellett a déligyümölcs behozatalai; is jelentékenyen tudnánk csökkenteni. Hogy az egyes gyümölcsfajtákból a külföldi piacokon a magyar gyümölcs milyen alárendelt szerepet játszik, illetve milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak még előttünk,, azt az alábbi néhány adat mutatja: Almából Németország évi bevitele . . Ausztria évi bevitele . . . . Kajsziból Németország évi bevitele . . Ausztria évi bevitele. . . . Szilvából Németország évi bevitele . . , Ausztria évi bevitele .... Őszibarackból Németország évi bevitele Ausztria évi bevitele . . 22.000 vágón, ebből magyar áru 2% 2.500 . , 11% 1.200 . . 3°/o 300 ~ * . . 55% 1.660 , . 23% 850 , 25°/

0 400 , „ „ 1 vagon 400 . . V

2

% Győrmegye előnyös földrajzi fekvésénél fogva fenti kiviteli lehetőségeket éppen közelségénél fogva előnyösen tudná kihasználni, mert kereken 400.000 drb gyümölcsfája van. A gyümölcsbehozatal és kivitelnek az 1931. évihez viszonyított kevesbedését úgy mennyiség, mint az értéktekintetben is, nemcsak a deviza- és valutanehézségek, hanem a gazdasági helyzet általános rosszabbodása is idézte elő. A megyéből elszállított, vagy behozott gyümölcs mennyiségét most teljesen lehetetlen megállapítani. A teherautók és szekereié olyan tömeget szállítanak, amiről feljegyzés egyáltalán nem készül és így az adatok ebben a tekintetben teljesen tájékozatlanul hagyják az érdekképviseleteket. A könnyen romlandó gyümölcs gyors szállítása céljából a teherautót nem lehet nélkülözni. Talán itt bontakozik ki leginkább a teherautó előnye, hogy a jó gyümölcs a legkevesebb átrakással, minél közvetlenebbül, a legrövidebb uton jusson a termelőtől a fogyasztóhoz.