Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Lelóczky Jenő: A győri iparosnemzedék

képzők szolgálják eredményesen az iparosság szellemi, erkölcsi és ennek következtében anyagi megerősödését. Ennek a helyes kiépítésére az iparosságnak, múlhatatlanul szüksége van. — Ezen intézkedések elképzelésénél nem gondolunk semmiféle luxus tanintézetekre, hanem a gyakorlati célnak megfelelő szerény, de célirányos kezdeményezésre. Nem gondolunk a polgári iskolák nagyszabású, műhelyekkel való berendezésére, amelyekkel esetleg a külföldnek is eldicsekedhetnénk. Erre nincs is szükség. Csak annyira, hogy a gyermekek hajlandóságát, érdeklődését, egyik vagy másik iparág iránt, meg lehessen állapítani, a munka iránti hajlamot çs a kézügyességet pedig kifejleszteni. Ugyanez az elgondolás a továbbképző intézetnél is. Szerény kezdetből, kevés anyagi eszközzel induljunk és építsük ki évről-évre, ahogy a gazdasági viszonyok engedik és azt a hazai ipar természete megköveteli. Ezekben gondoltam

1 a mai modern iparosnevelés szükségleti kópét megrajzolni, ami véleményem szerint ki is elégítené az ipar igényeit és módot is nyújtana a fejlődésre. Igy ez egy kerek egész lenne. ^ iMindenesetre rengeteg más tennivaló is akadna ezen a téren, mert hiszen úgyszólván a multak mulasztásait is pótolni kellene. Olvasva az 1902. évi közgazdasági helyzetjelentéseket, amelyek az ország kereskedelmi és iparkamaráinak tevékenységéről is beszámolnak, azt látjuk, hogy a megfelelő iparosnevelés hiányát mindenkor is érezték, de úgylátszik megelégedtek ezen tény megállapításával és további eredményt kiforszirozó akciótól tartózkodtak. Konstatálni kell, hogy Győr a gyakorlati kezdeményező lépéssel, amellyel legalább az ipari továbbképpzést tavaly megkezdette, hatalmas lépéssel vitte előbbre ezt az ügyet, mert ennek országszerte visszhangja támadt, mindenfelé követőkre talált és az ország minden részében jól, vagy rosszul, de másolják, követik a győri példát. A legtöbb helyen az iskolánkivüli népművelés kezeiben látjuk az akció folytatását, ami ipari és szakmai szempontból nem csak hogy nem helyes, de egyáltalán nem felelhet meg

1 a kitűzött célnak. Csakis az alapos szakképzés nyújthat támaszt az iparosságnak, nem pedig vasárnapi közművelődési előadás keretében nyújtott sovány kóstolók. Győrnek a kezdeméngezése'úgyszólván önként, természetszerűleg adódott, szerencsés fekvési helyzetéből kifolyólag. Mint ipari és gyáripari centrum, szolgáltathatta a legkiválóbb szakember előadókat, gépész, textil, vegyészmérnökök kara, kiváló orvosok, ipari szaktekintélyek álltak rendelkezésre. Budapest közelsége, ahonnan készséggel álltak a nagyvállalatok a továbbképző szolgálatára. A nagyszerű, modern iparostanonciskola adta kiválóan képezett tanári kara segítségét és a helységeket, amely nélkül, őszintén bevallva, az egész akció meddő lett volna, így megvolt a megfelelő szép keret is. Városunk nyugati fekvése, mintegy az ország nyugati várkapuja, a rajta átfutó világközlekedési autóutvonallal, magával hozza a nyugati kultúra magvait, amelyek itt termékeny talajra találnak. Az a megértés pedig, amely az iparosság, különösképpen az ifjúság részéről-megnyilvánult a tanfolyamokon való tömeges rész-