Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

lehetővé tétessék. Meg kellene találni az ellentétes érdekeltségek egymásiránti kölcsönös jóindulatával e gazdakivánság teljesítésének az útját és módját. m) Közép- és alsó,fokú mezőgazdasági szakiskiotók. Utolsó mezőgazdasági szükségletként kell felemüíteni a város és vármegye gazdaközönsége szempontjából a Győrött és a vármegyében teljesen hiányzó alsófoku és középfokú mezőgazdasági gyakorlati szakiskolai intézmények felállítását. A tőszomszédos Veszprém megye kisgazdaközönségét Pápán, Pápateszéren képezik ki a téli gazdasági, illetőleg földmivesiskolában. Székesfehérvárnak két nagyon szép és szinte már fényűzően berendezett ilyen intézménye van s Vas vármegyében is évről-évre felváltva tartatnak kitűnő téli gazdasági tanfolyamok. A mezőgazdasági haladás előfeltétele a mezőgazdasági szaktudás terjesztése. A szomszédos Magyaróvár a felsőfokú szaktanítást látja el a közép- és nagybirtokosok! s a jgazdatisztek részére, dja a város és a 'vármegye nagyszámú földmivelő lakosságának nincs meg Győrött a tanulási lehetősége. A gazdakamara mindenféle irányban speciálisan kiképzett szakembereinek jelenléte kézenfekvővé teszi állandó téli gazdasági szakiskolának a mielőbbi megszervezését, ahol a vidéki földmivesifjak a téli négy hónapban elméleti oktatásban részesülhetnének. De egy 2 éves mezőgazdasági szakiskola felállításának is 100o/o-ig meg van e vármegyében a jogosultsága. Alig 2—3 óv előtt è tekintetben előrehaladott tárgyalások folytak tudtunkjkal a minisztérium és a város között s csak fájlalni lehet, hogy a kfözbejött pénzügyi és gazdasági válság ezen annyira szükséges terv kutbaesését vonta magával. Reméljük, hogy e tervre visszatérhetünk és megvalósíthatjuk. A győri közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakiiskolával kapcsolatban állandó gazdasági háziipari (mezőgazdasági) tanfolyam megszervezése is kivánatos lenne, am,! a falusi lakosság k|i nem használt és jóformán tétlenül töltött téli hónapjainak a küftönböző rendelkezésre álló nyersanyagok háziipari feldolgozását tenné lehetővé. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ujabban a kendertermesztés kisgazdák körében való kiterjesztését propagálja, de ezzel kapcsolatban a kender feldolgozása és szövése is velejáró lépés, amelyet a mai generáció már nem ismer, niszen a régi öregek is elfelejtették ezt az annyira indokolt háziipart, amely legalább azsák- és ponyvaszükséglet kielégítését szolgálhatná. Kecskemét és az ott székelő gazdakamara a kormány segítségével kertész- és lertmunk'ásképző kétéves iskolát szervezeti. Ilyen iskola Dunántúlon nincsen. Kézenfekvő, hogy egy ilyen iskolának, illetve tanfolyamnak a megszervezése szintén Felsődunántúl székhelyén, Győrben lenne kivánatos, ahol a földmivelésügyi kormánynak állandó kertészeti szaktisztviselői működnek. Baromfitenyésztési szakiskola, vagy tanfolyam szervezése Győrött szintén gazdakivánság, rnert a gödöllői ezirányu szakiskbla igen