Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

220 Mille Géza: rendszerű törpegyümölcsös kultúrának propagandát csináljon és szinte csodálkozni kell azon, hogy ma, amikor mindenki mindenféle kenyérkereseti lehetőséget megragad, ez' a Győrött kipróbált, kézenfekvő és természeti adottságok révén önként felkínált lehetőség nem talál senki részéről cselekvő támogatásra, utánzásra. Nem volna szabad a közönségnek ennyire elfásulnia az újítások iránt. A trianoni másfél évtized bebizonyította, hogy a magyar mezőgazdaságnak két, a múltban lenézett, eiiianyagolt területen van export szempontjából szinte korlátlan lehetősége, ú. mj. a baromfi és termékek s a gyűmölcsprodukció terén. A magyar baromfi és gyümölcs ize, minősége messze földön kiemelkedő. Mindkettőnek a felkarolása szociális szempontból is rendkívüli horderejű, mert öregek, nők, gyermekfek munkaerejének hasznos bekapcsolását teszi lehetővé, mert a legkisebb földterületen a legszegényebb lakosság által is lüzhetők, kevés, vagy jóformán semmi forgótőkét nem kivannak, tehát a |gazd. élet ú. n. gyönge kezei által jüzhefő foglalkozások. Ezek előtt a termékek előtt a külföldi piacok bezárulása már csak azért sem remélhető, mert a fogyasztásuk rohamos léptekkel folyton növekszik. Kellene már Győrnek egy szép modern színház, vagy egy szép kultúrház. Ez utóbbi egy szellemes megoldással talán rövidesen meglesz. — De ki tudná-e valaki számítani mit jelentene Győr város és Győr vidéke gazdasági életében, pénztárcájában egy modern, nagy hűtőház és esetleg egy vásárcsarnok? Hűtőház nélkü' a baromfiexportpiac csak fele-harmada munka. Ha van hűtőház: idegyüjl a közép- és felsődunántúli exportbaromfi, a tojás jelentős része. A felsődunántúli gyümölcsexport, a husértékesítés, a zsirexport, vadexport stb. árutárolása, árszabályozódása, Győrben való felhalmozódása egy csapásra ugrásszerű fellendüilést nyerne. Ma a baromfi, gyümölcs stb. exportőr kénytelen visszafelé Budapestre vinni a hűtőházba portékáját, vagy Bécsbe idegen állam területére. Ezt holtfuvar, sok felesleges rezsi terheli, vagy pedig nem képes a jobb árakat kivárni. Nincs alkalmas helyünk nagytömegű, egységes árutételek, waggon v. hajórakományok összegyűjtésére, az olcsó győri viziut, hajóállomások igénybevételére. Amikor a termény- és gabonatárházakat látom és az Iparcsatornát: mindig felteszem a kérdést: miért nem épült a jó békeidőkben Győrött hűtőház és vásárcsarnok? Itt a középeurópai hirü győri zöldség, a győri káposzta centrumában? Hol volna ma már a felsődunántúli taromfiés gyümölcsprodukció és export, na Győrnek hűtőháza volna?! A Nagyduna, Kisduna, Rába, Rábca. Marcal vizek melletti vizi szárnyas: lud- és rucatenyésztés, tolltermelés minő fejlődést érhetett volna már el eddig is?! És a gyümölcsértékesítés, tárolás, osztályozás, kellő csomagolás, eltartás szempontjából is felbecsülhetetlen jelentősége lenne Győrött egy modern hűtőháznak, mely a csemegedolgok hónapokon át való megtartását, a jó exportárak kivárását lehetővé tenné. Ipari és kereskedelmi érdekek szempontjából is nagy c) Hűtőház vásárcsarnok.