Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

Ezek az adottságok és a tényleges helyzetet ismertető gazdasági adatok szolgálnak kiinduló pontul és indokolásul értekezésünk második részéhez, amelyben a giyőri és győrvidéki mezőgazdaság szükségletei vannak tárgyalva elsősorban Győr város fejlődése szempont fából. II. A Mezőgazdaság szükségletei Győrött és Győr vidékén. A közel- és távoli jövő feladatai. Elcsépelt tréfa már a képeivel házaló festőművész kesernyés mondása, hogy nem a iképeket festeni — művészet ma már, — hanem a képeket eladni. A gazdáknál is nem a termelés a probléma, hanem az eladás, az értékesítés. Itt a megyei székhely, a vidék szive és gócpontja: Győr kell hogy sokat tegyen. A gazdálkodó lakosság termékei értékesítésének az előmozdítása pregnáns városi feladat a saját szükséglet szempontjából; sok részben állami fejladat Iis mär a Győrből való exportértékesítés elősegítése, megoldása. a) A győri baromfi exportpiac. A kamara 1934. március 1-én kopogtatott Győr polgármesterénél és a városi pénzügyek irányítójánál a győri pulyka- és baromfi exportpiac és vásár megteremtése érdekében. Egész Dunántúl nincs baromfi exportpiac^ s a Nagyalföldről rajtunk keresztül exportálják külállamokba a nagymennyiségű baromfit és tojást úgy, hogy abban Dunántúl csak kizárólag Ausztria szükségletének bizonyos fokú kielégítése révén vesz reszt. A német és különösen az angol piacot, ahol a pulykának és gyöngytyúknak volna az elhelyezése biztosítva, mi egyáltalán nem tudjuk kihasználni. Az exportvállalatok 10—20 milliós tőkével és többszáz alkalmazottal a csonka haza dunabalparti részében bonyolítják le összes üzleteiket, mert a Duna jobbpartján nem támogatták őket, itt állandó baromfipiac és vásár nincs. Az itteni értékesítés teljes szervezetlenségére való tekintettel a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal, a gazdakjamara és a vármegyei baromfitenyésztő egyesületek szövetsége összefogtak, hogy Győrött, s ha kell Sopronban, Sárvárott, Székesfehérvárott baromfipiacot és vásárt teremtsenek. Ezzel egyidejűleg a földművelésügyi kormány segítségét is kértük, hogy a tenyésztés propagandájához és előmozdításához nyújtson hathatós segédkezet. A baromfitenyésztők felsődunántúli kataszterének összeállítása megtörtént, s az érdekelteknek mind a 856 községből rendelkezésére áll azon átlag 4—5 gazdának a neve, akik a baromfitenyésztés terén egy okszerű, racionálisabb lépéssel hajlandók előre menni. Győr és közvetlen környékét a folyóvizekre való tekintettel különösképen a viziszárnyasoknak, tehát a lud és kacsa tenyésztésének fokozása érdekelhetné. A fehér pulyka kjîment a "divatból, Angol- és Németországi csak a fekete 'és a bronz pulyka iránt érdeklődik, ami különösképen a gy őr vidéki uradalmaknak és a cukor-